Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A visszaható erő az anyagi büntetőjogban

23 A vissza nem hatás szabálya a napóleoni nagy codificatíónak többi részeiben is feltalálható, a Code civilben (2. cikk) még lapidárisabb, egyenesen doctrinarius szövegben így: ,,A törvény csak a jövőre nézve rendelkezik, nincs visszaható ereje". Nálunk is közkeletű lett, de a büntető jogban mindig az enyhébb intézkedés visszahatásának kivételes megállapítása mellett. Az eszme továbbfejlődését a continentalis jogokban, az alkotmány- és a büntető törvényekben, kitűnő leírásban olvashatni Angyal űr művének 10—49. lapjain. Ezzel az intézmény törvényhozási eszméje szemlélhetöleg le van vezetve az űjkori codifi-atióig. III. Alig szükséges mondanunk, hogy a vissza nem hatás szabálya az uralkodó közjogi doctrinával is megegyezik. Ebben ugyanazok a tételek vannak elismerve, a melyeket a büntetőjogi törvényhozás ma majdnem kivétel nélkül követ. Az alaptétel itt is ugyanaz: leges et constitutiones futuris certum est dare formám negotiis. Mohi így határozza meg a törvény fogalmát: ,,Eine allgemeine . . . Vorschrift, welche in allén, logisch dazu geeigneten Falién künftig befolgt werden soll.1" És így szól Bluntschlí is, midőn az enyhébb büntető törvény kivételes viszszahatását az ű. n. benigna interpretatio alapján, még kifejezett törvény hiján is, megállapítja.5" Az ilyképen jogpolitikailag és államjogilag egyaránt megálló szabálynak Angyal űr is tesz concessiókat. Az első eset az, mikor absolut materialis visszahatást, tehát még a súlyosabb törvénynek is visszahatást tulajdonít, ha ez a tettes ,,jól felfogott érdekét szolgálja" (80. 1.). Példa erre a fiatalkorúakra vonatkozó büntető törvényhozás. Ezzel el van ismerve a jogpolitikai szempont döntő jelentősége. De azok a tekintetek, a melyek a fiatalkorúak büntetőjogának kivételes szabályozását 2. a Convent szövege (1793-ból)( 3. a Convent által az 1793. évi alkotmányltvél élére illesztett szöveg. Vannak bennük tartami eltérések, de a vissza nem hatás elve mind a háromban ki van mendva. A munkálat változatairól 1. Richter, Staats- und Gesellschaftsrecht der franz. Revolution 1. k. (1865.) 47. sk. 11. Staatswörtcrbuch 4. k. 368. 1. 30 Bluntschli, AHgemeines Staatsrecht (1876.) 146. 1.