Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 9. szám - A vétlenség, mint a jogtalanság kizártságának ismérve

3il 4. §. Az összeütközés elhárítására alkalmas és igénybevehető hatósági közbelépés lehetséges volta a cselekvés jogosságát kizárja. 5. §. Amennyiben a tettes a cselekmény elkövetésekor az eredményt előre láthatta, annyiban és csakis akkor büntetendő: ha a megmentett érdek kisebb a feláldozott érdeknél; vagy ha a megmentett érdek egyenlő vagy nagyobb ugyan a feláldozott érdeknél, de a feláldozott érdek sérelme a veszély elhárítására szükséges sérelemnél nagyobb volt. III. Amint a lenti tervezet 3. §-ában látjuk, a vétlenség ismérvét kiemeltük kifejezetten: a törvényalkalmazás célszerűségeire való tekintettel; és ismételten: az érdeköaszeütközésnek mindkét oldalon, vagy csak egyik oldalon való jogosságára való erőteljesebb rámutatásul. Hogy az összeütközésnél melyik oldalon jogos a cselekvés, — kiemelése fontos, — mert nem mindig (pl. fenyegetés, jogos védelem) mindkét oldalon jogos az összeütköző érdek, mely a cselekvés alapja. Hogyha a vétlenség mindkét oldalon fennáll, mindkét oldalon jogos a cselekvés, tulaj donképen ujat nem mond, mert csak kapcsolatba hoz két (esetleg több) hasonló esetet; dz jelentőségét látom e kiemelésnek abban, hogy ez kidomborítja a szükségállapotot, bár rámutat arra is, hogy ha az érdekösszeütközés jogosságát megállapító ismérvek mindkét oldalon fennforognak, néha úgy birálandók el, önmagukban (egymástól elszigetelten), mintha csak egyik oldalon forogtak volna fenn; pl. a vélt szükségállapotban szenvedő cselekménye elleni védekezés jogosságánál; vagy akkor, ha a védekező maga ssm tudja, hogy jogtalan támadással áll szemben, vagy végszükségben cselekszik; vagy pl. egy őrült ember által okozott támadásnál. így a vétlenség ismérvének ily irányü felfogásából folyik, hogy nem is tekintjük oly „mélynek" a jogos védelem és a végszükség közötti eltérést, amint azt Degré Lajos5 állítja Merkellel szemben, kinek azon nézetét veszi birálat alá, mely szerint nagyobb érdek létezik a támadás kivédéséhez, mint a támadó meg nem sértéséhez. Ha a védekező nem tudja, hogy jogtalan támadással vagy végszükséggel, vagy bármelyiknek vélt esetével • Jogot védelem. 1910. 517. 1.