Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A visszaható erő az anyagi büntetőjogban

15 ponton a szabálytól eltérni. De ha a jogpolitikai tekintet az ellenkezőt parancsolná, a törvényhozás tételesen kimondhatja a viszszahatást. Egyenesen zavarban látjuk a törvényhozást akkor, ha az új törvény a már előbb is büntetendő cselekményre sokkalta súlyosabb büntetést rendel (pl. halálbüntetést a szabadságvesztés helyett). Élő példája ennek éppen az 1915 : XIX. t.-c. 24. §-a, mely első részében visszahatást állapít meg, de második részében, nyilván megriadva a következményektől, a halál és az élethossziglanos fegyház büntetését kiveszi a visszahatás elől. Nem mondhatni, hogy ez logikus eljárás, de van-e, a ki pusztán következetességből e részben is a visszahatást kívánta volna törvénybe iktatni? A mereven logikus törvényhozás sokszor kénytelen szemet hunyni az élet követelményei előtt, pedig egy kiváló angol iró szerint nem az igazság kutatása a törvényhozó feladata, hanem az exigentiák kielégítése (Buckle). A törvény, céljának megfelelően, jól meg lehet „alapozva" akkor is, ha nem a syllogismus szabályai szerint van alkotva. A méltányossági tekintetek éppoly erős támaszai a törvényhozásnak, mint a jogtudomány tanításai. Még a norma szabálya is így szól: Gebote und Verbote mit Ausnahmen; csak a természet törvényének nincsenek kivételei. ,,Unser Strafrecht ist und kann nicht sein eine streng prínzipíengemásse Bildung", ezt mondja egy Angyal úr által méltán nagyra tartott német író;'1 Sokratesnek ellenkező elméletét pedig így jellemzi Kohler: ,,Dass die abstrakten Rechtsgebote keine Ausnahmen leiden, ist ein echt sokratischer Irrtum, aber doch ein schlimmer Irrtum".; Angyal úrnak igen humánus eszméje van arra nézve, hogy miképen lehetne meghiúsítani az igazságtalan törvény következményeit. Azt mondja (58. I.), hogy az olyan törvény mellett, mely „minden logikai és jogi ok ellenére az eddigelé jogilag közömbös cselekményt büntetni rendeli", a biró felmentheti a vádlottat, mert jogtalanság hiányában nem lehet szó bűncselekményről. Ez igaz; a jogtalanság minden bűncselekménynek tényálladéki eleme. De hát a tudva igazságtalan és oktalan törvényt nem kell megtartani? Lehet, hogy valami szabad jogi elmélet így tartja; 3« Bekker, Theorie, 189. 1. Kohler, Dcr Process dcs Sckratcs (Archiv 63. k. 212. 1.).