Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 9. szám - A házasság büntetőjogi védelmének kérdéséhez

300 jogérvényesen consummaltatott," — amely jogelv egé®z;>a.forma tridentina hatálybaléptéig érvényben volt, — valamint azt a. végletes álláspontot, amely a két fogalom és következményei között mi különbséget sem látva, az eljegyzést már egyenesen házasságkötésnek tekinti (Carpzov: sponsalia de praesenti . . . non differunt a matrimonio7 némileg érthetővé válik a házasságkötést illető szabályoknak a sponsalia tekintetébení alkalmazása. Ez szolgálhat magyarázatául továbbá azoknak a Carpzov Nova Practicájában felsorolt ítéleteknek is, amelyek a kettős eljegyzést is büntetéssel sújtják.8 Akkor azonban, amidőn ily részletességgel felsorakoztattam azokat az előzményeket, amelyek Buday tervezetéhez történelmi alapul szolgálhatnának, nem hallgatom el azt sem, hogy épen az egyháznak a libertás matrimonii-t illető álláspontjából folyólag más oldalról súlyos és alapos aggályok merültek f 2I az ilyképen kikényszerített házasságok következményei, valamint az iránt, hogy egyáltalán ,,a consensus facit nuptias" elvével, valamint a házasság szentségi jellegével összeegyeztethető-e a házasságnak kényszerrel való kierőszakolása? Ugy hogy már a XII. században III. Lucius pápa komoly aggályoktól indíttatva figyelmeztetni kénytelen az egyházi hatóságokat, hogy a házassági Ígéretet be nem váltókra alkalmazandó egyházi fenyíték inkább az intésnek, mint a kényszernek jellegével bírjon, mivel a kényszernek sokszor veszedelmes kimenetele van.'' Az idők folyamán azután mindinkább enged az egyházi jog ezen merev formalizmusából, s lassankint az egyházi törvényhozásba is átment a római jog azon liberálisabb nézete, hogy senki házasságra nem kényszeríthető; — sőt utóbb elismerik az eljegyzés felbonthatóságát is az esetre, ha kellő megfontolásából a körülményeknek, alaposan feltehetni, hogy a jegyesek közötti egybekelés nyilván szerencsétlen házasságnak ígérkezik.10 { Indulnak még ugyan ekkor is perek az eljegyzések, házassági ígéretek alapján, azonban már nem a házasság megkötésére, 6 Rosner: i. m. 146. 148. 11. 7 I. M. II. P. 67. quesl — Ujabban Sohm, és nálunk Kovács szintén ezen az állásponton. 9 I. m. P. II. 67. 21—24. 9 Rosner: i. m. 148. 1. 10 Kőnek: Egyházjog. 47*—477. 11.