Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 9. szám - A házasság büntetőjogi védelmének kérdéséhez

301 hanem ellenkezően annak felbontására, kérvén egyúttal kártérítésbeni elmarasztalást a vétkesnek bizonyult alperessel szemben, — s egyben büntetéssel sujtását, amely utóbbit az egyházi bíróságok rendszerint pénzbírságban állapítottak meg.11 Valósággal meglepő azonban, hogy az egyházi jognak ezens főleg a nyugati államokban követett gyakorlatával szemben hazai jogunk a legmerevebb tartózkodással kezeli ezt a kérdést, úgy hogy még a XIX. század elején Frank Ignácnál a következőket találjuk: ,,a törvényes kézfogás a feleket összeházasodásra kötelezi, úgy hogy a vonakodót Ígérete teljesítésére birói Ítélettel is szorítani lehet".12 Közel fekszik ehhez az erdélyi szászok jogrendszere, amely szintén kizárja az eljegyzés egyoldalú felbontását, s csupán az esetre engedi meg: ,,nisi consentiant omnes, qui contrahunt".i;i Végül, hogy ezen történeti vázlat teljességeért a mai jogállapotot is felemlítsem, a legutóbbi kibocsátott Codex iuris Canonici, mely az egyházi jog uj, tételes forrását képezendi, 1017. canonának 3. §-ban az eljegyzés jogi hatályát végleg megszünteti, aminélfogva az a házasság megkötésére irányuló kereseti alapul nem szolgálhat, — amihez, ha hozzá veszem azt, hogy az új codex nem is tekinti az eljegyzést a házasság szükséges előzőjének, — azt hiszem, hogy az eljegyzés jelentősége ezzel a minimumra csökkent. Teljesen congruens a mai polgári jog álláspontjával az egyházi codex szabályozása még abban is, hogy az eljegyzés felbontásából csupán kártérítési jogot ad az okozott kár — damnum emergens — erejéig. II. A házasság tartalma teljesen precízen, s minden irányú vonatkozásait figyelembe véve, épen ezen vonatkozások végtelen hálózatánál fogva meg nem határozható. Kétségtelenek jogi vonatkozásai, valamint az erkölcsiséggel való szoros nexusa is, azonban ez még nem minden, s azt hiszem, talán legkimerítőbb a dr. Buday által adott az a meghatározás, amellyel: a házasság J1 Rosner i. m. szerint: 25—100—1000, forint között váltakozott a birság összege. 12 Közigazság törvénye Magyarhonban: 100. §. *3 Szász statútum: II. R. I. tit. 3. p.