Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 9. szám - A házasság büntetőjogi védelmének kérdéséhez

Fejtegetéseim praemissájaként két tételt kívánok előrevetni: 1. a házasság nem csupán jogi, hanem egyúttal etikai tartalommal biró viszony; 2. minden büntetendő cselekmény tartalmilag jogtalan cselekmény, értve a jogtalanság alatt annak az egyesre, az egyesek kisebb nagyobb csoportjára, a társadalomra, vagy az államra oly mértékben káros voltát, hogy annak reakciójaként kiváltódik a korabeli társadalomból az a meggyőződés, amely az említett cselekmények megbüntetését igazságosnak, szükségesnek és hasznosnak tartja.1 Ezek szolgálandjanak megállapításaim alapjául. I. A házassági igéret megszegését, s az eljegyzés felbontását illető azon, s dr. Buday által is képviselt álláspont, amely ezen cselekményekben oly mélyen járó társadalmi sérelmeket érez, hogy ennek ellenében szükségesnek tartja az állam rendelkezésére álló legsúlyosabb jogeszközök alkalmazását, — elismerem — különösen hazánkban — történelmi alapokkal bir. Házassági jogunk — az 1894 : XXXÍ. t.-c.-t megelőzőleg — az egyház-jog szabályait fogadta el kizárólagos irányítóul. Az egyház házassági joga — jóllehet végső alapjait a justinianusi jogrendszerben birja, — nem fogadja el ennek a házasság és eljegyzés tekintetébeni liberális álláspontját, hanem épen a házasság szentségi jellegénél fogva az ennek előszerződését képező eljsgyzést is felbonthatatlannak tartja, s szemben a római jognak a házasságkötés szabadságából folyó azon felfogásával, amely a kényszernek még a gondolatát sem tűrve, nem származtat kötelezettséget az eljegyzésből a házasságkötésre, s az attól való visszalépést teljesen korlátlanul megengedi, — az eljegyzésből a házasságkötés kötelezettségét kényszerüleg folyónak statuálja, aminek folytán káresetet ad az eljegyzéstől indok nélkül visszalépő féllel szemben a házasságkötési kötelezettség megállapítására, sőt ezen felül a vonatkozó igéret beváltására/ Természetesen nincsen szó fizikai kikényszerítésről, hanem ameny1 Finkey: a jogtalanság, mint a büntetendő cselekmény ismérve, 36. lap. Angyal: Tankönyv. I. 50. ' Rosner: Régi Magyar házassági jog. Valamint innen meriUttea* a további vonatkozó adatok egy részét.