Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - Adalékok Biharvármegye XIX. századeleji fenyítőeljárási gyakorlatához. [1.r.]

292 sági büntetőparancscsal lehet büntetést kiszabni. A másik, a törvényszéki államügyészség felhatalmazása arra, hogy törvényszéki hatáskörbe tartozó vétségek esetében bizonyos feltételek mellett a járásbíróságnál emelhet vádat, amikor is Schöffenbiróság jár el. Ezeket a módosításokat Schwedersky államügyész — mint azt „Kriegsgemássere Gestaltung der Rechtspflege in Strafsachen (Deutsche Strafrechtszeitung 4. évf. 39—41.) kifejti — nem tartja elegendőnek. Egyrészt azért, mert a fiatalkorúak ügyeiben a törvényszék, mint elsőfokú biróság, hatásköre épségben maradt s ezekben az ügyekben öttagú tanácsnak kell eljárnia, másrészt pedig azért, mert a Schöfftnbiróságck ítéletei ellen használható perorvoslatck épségben maradtak s a törvényszék, mint felebbezéisi biróság ötös ianácsain sem történt változás. Gyökeres javulást szerinte a következő ideiglenes szabályok utján lehet elérni. A szövetségtanácsi rendeletnek az államügyész részére a Schöffenbiróság elé vitelére vonatkozólag adott felhatalmazása bizonyos tüzetesen felsorolt bűncselekményekre nézve a fiatalkorúak ügyeire kiterjesztendő volna. A törvényszék felebbezési tanácsait hármastanácsokká kellene átalakítani. A Schöffenbiróságnak a szövetségi tanácsi rendelet alapján eléje került ügyekben hozott ítéletei ellen csak felebbezésnek legyen helye, revíziónak csak akkor, ha országos jog szerint büntetendő cselekmény az ügy tárgya. Az utóbbi rendelkezést az tenné szükségessé, hogy az országos közigazgatási hatóságok rendeleteinek jegérvényességét a törvényszékek és az országos főtörvényszék felülbírálhatnák. Dr. Heller Erik, az iga.zságügyminisztériumban alkalmazott kir. törvényszéki biró. TÖRVÉNYHOZÁS. A rehabilitációról szóló osztrák javaslat a Reichsgesetzblatt március 27-iki száma szerint törvénnyé vált. Az 1. §. szerint az elítélést törölni kell (Tilgung der Verurteilung), ha az elitélt korábban nem volt bíróilag büntetve, a kárt tehetségéhez képest jóvátenni igyekezett és bizonyos határidő alatt nem ítélték el újra. A törlést nem gátolja azonban, ha az illetőt akár korábban, akár későbben olyan vétség vagy kihágás miatt büntették meg, amely csekély jelentőségű (geringfügig) és nem vall becstelen érzületre (ehrlose Gesinnung). Ki van zárva a törlés, ha az ítélet egy évi szabadságvesztésnél szigorúbb büntetést állapit meg. Ez a megszorítás nem érvényesül az 1867. nov. 15-iki törvény 6. §-ában meghatározott esetekben (párbaj). A 2. §. szabja meg a határidőket: 5, 10, 15 év ahhoz képest, hogy a kiszabott büntetés 6 hónapi fogságnál nagyobb, illetve bűntett miatt van megállapítva. Az 1867. nov. 15. törvény 6. §-a esetében a határidő tiz év. A határidő folyása a büntetés kitöltésével vagy kegyelemből elengedésével kezdődik; nem számitható be az az idő, amelyet az elitéit zárt intézetben (pl. elmegyógyintézetben) töltött. A 3. §. határozza meg a törlés jogkövetkezményét: az elitélt bíróilag