Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - Adalékok Biharvármegye XIX. századeleji fenyítőeljárási gyakorlatához. [1.r.]

293 büntstlen előéletűnek kell tekinteni, hacsak ennek egy másik, még nem törölt elittŰés nem áll útjában. A törölt elitélést nem kell sem a bíróság, sem más hatóság előtt bevallani. Harmadik személyeknek az elitélésen alapuló jogai érintetlenül maradnak. A 4. §. szerint az elítélést a bűnügyi iratoknál, a bűnügyi nyilvántartásban fel kell jegyezni. A törölt elítélést nem szabad sem a bűnügyi nyilvántartás értesítő lapjain, sem erkölcsi bizonyítványokban feltüntetni. Az ipse íure rehabilitációt honosítja meg a 4. §. 2. bekezdése akkor, amidőn eilrendali, hogy abban az esetben, ha a bűnügyi nyilvántartás csak egy elítélést foglal magában és a büntetés egy évi szabadságvesztésbüntetésnél enyhébb, ezt az elitélést bírói törlés esetén kívül sem szabad többé feltüntetni a bűnügyi nyilvántartás értesitőlapjain, sem erkölcsi bizonyítványokban, ha a büntetés kiállásától vagy a kegyelmezéstől számított tizenöt év eltelt. Az 5. §. szerint az eljárásra mindig a törvényszék illetékes (járásbirósági ügyekben is). Az előkészítés az államügyész feladata, aki a szükséges tudakozódásokat az elitélt kérelmén', feltűnés nélkül és az elítéltnek lehető kímélésével foganatosítja. Ha az államügyésznek bármikor olyan tények jutnak tudomására, amelyek valamely elitélés törlését indokoltnak mutatják, köteles hivatalból megfelelő indítványt tenni. A bíróság az államügyész r.ieghallgatása után nem nyilvános ülésben határoz. Ha a bíróság azt látja, hogy a kár még nincs az elitélt tehetségéhez képest jóvátéve, köteíles a még megtérítendő összeget az elitélttel közölni és a megtérítésre határidőt tüzvii. A bíróság határozata ellen halasztó hatályú perorv oslatnak (felfolyamodás) v'an helye 3 nap alatt. A 6. §. rendelkezik az elítélésnek egyéb etetekben való törléséről: erre csak a császárnak van joga. A kormányjavaslattal szemben lényeges újítás, hogy a törölt elítélésről senkinek sem szabad értesítést adni, tehát hivatali állások betöltésére jogosított hatóságoknak sem. A másik eltérés, hogy a legrövidebb határidő 5 év, holott a kormányjavaslat szerint hat évben volt megállapítva. Az ípso iure rehabilitációról sem volt 'eridelkez(":s a kormányjavaslatban, de ezt már a képviselőház igazságügyi bizottsága felvette. A törlésnek az államügyész által hivatalból indítványozásáról is a képviselőház igazságügyi bizottsága vett fel rendelkezést. Ellenben a közlés absolut tilalma csak a képviselőház plénumában jutott érvényre. KONGRESSZUSOK ÉS GYŰLÉSEK. Előadás az árdrágításról az ügyvédi körben. Érdekesen tanulságos előadást tartott Kollmann Dezső dr. ügyvéd az ügyvédi körben. Az előadás iárgya vot az árdrágításra vonatkozó polgári és katonai büntető jogszabályok — különös tekintettel a vonatkozó katonabüntetőjogi összeütközésekre. Mély boncolással taglalja a jelenleg érvényben álló polgári és katonai árdrágító jogszabályokat, ugy a Magyarországra, mint az Ausztriára érvényeseket, majd rátért a katonai jog terén uralkodó árdrágitási bizonytalanságra, ameily fennáll: 1. az árdrágító polgári büntető jogszabályok alkalmazhatósága