Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - Adalékok Biharvármegye XIX. századeleji fenyítőeljárási gyakorlatához. [1.r.]

291 ragaszkodik a büntetéskiszabási jog törvényes korlátjaihoz, mert épen a nemzetiségekre való tekintetlel bizonyosfoku bizalmatlanságot tanusit a birákkal szemben. Csak a nemzetközi bűntettesekkel szemben alkalmazandó büntetőlogszabályok, az u. n. nemzetközi büntetőjog és a kiadatás tekintetében tartja az egységesítést lehetségesnek. Ennél tágabb körben való egységesítés nek — úgymond — már a közös törvényhozási szerv és a közös legfelsőbb birói fórum hiánya is útját állja. Nem téveszti azonban szem elől, hogy e mellett a jogi közeledés nem egy kérdésben lehetséges és kivánatos volna. A kriminalitás emelkedését a szerző a háborúval szükségképen együttjáró jfenségnek lartja. A háború hosszú tartama ugyanis nemcsak a különleges háborús kriminalitás (háborús uzsora stb.) keletkezésére, hanem a rendes kriminalitás emelkedésére is vezet. Hangsúlyozza, hogy a felinőttek kriminalitásától élesen meg kell különböztetni a fiatalkorúakét. A felnőttek háborús kriminalitása a háború után, a rendes gazdasági állapotok helyreálltával meg fog szűnni, nem igy a fiatalkcrúaké. A felnőttek általános kriminalitása a háború után előreláthatólag nagyon meg fog növekedni, a fiatalkorúaknál ellenben ez nem c'y valószínű. A felnőttekkel szemben a fennálló törvényeket alkalmasaknak tarija a baj orvoslására, de hozzáteszi, hogy a BTK. tervezetnek a biztonsági rendszabályokra vonatkozó intézkedései életbeléptetendők lesznek a fiatalkorúak kriminalitásának csökkentésére a fiatalkorúak katonai nevelését a Jung-Deutschlandbund mintájára, játszóhelyek és esti iskolák alapítását s a fiatalkorúak védelmét szolgáló szervezetek egyesítését javasolja. A német katonai parancsnokság által a fiatalkorúak kriminalitásának leküzdése érdekében tett intézkedések nagyrészét nem helyesli, különösen azt tartja elhibázottnak, hogy csak a rendszabályok maguk a fiatalkorúak, nem pedig szüleik, illetve gondozóik ellen tartalmaznak megtorló intézkedéseket. Sürgeti a mozgófénykép színházak és a ponyvairodalom erélyes megrendszabályczását s a büntetés végrehajtása fe'tételes felfüggesztésének törvénybe iktatását, mert a feltételes megkegyelmezés ezt nem pótolhatja. íMegállapitja azt is, hogy a háború a rehabilitáció meghonosítására irányuló mozgalomnak kedvezett leginkább a hadseregszollgálati képesség visszaadásának behozása által. Érdekes, hogy a német BTK.-javaslat törvénnyé emelését sem most, sem a békekötést közvetlenül követő időben nem tartja kívánatosnak. A békekötés a büntetőjogi kodifikációnál sürgősebb feladatokat fog felszínre hozni, e mellett a pénzügyi helyzet rendkívüli takarékosságot fog követelni, a mi egy uj kódex életbtiléptelésénél nagy akadály. A szomszéd országokban is még befejezetlen vagy csak keletkezésben van az uj büntetökódex megalkotása. Mindezekért az elhalaszthatatlan reformoknak novedláris úton való életbeléptetését kell célul kitűzni. 2. A háborúval együttjáró személyzethiány a német szövetségi tanácsot a büntető eljárási jogszabályoknak bizonyos korlátolt körön belül való módosítására indította. E módosítások egyike abban áll, hogy a háborús gazdasági szabályok ellen elkövetett vétségek esetében, bizonyos büntetési tételeken belül, továbbá az ostromállapotról szóló törvények ellen Poroszországban és Bajorországban elkövetett bármely büntetendő cselekmény esetében járásbiró-