Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - Adalékok Biharvármegye XIX. századeleji fenyítőeljárási gyakorlatához. [1.r.]

290 Degré Miklós dr., Angyal Pál perjogi tankönyve (13. szám); Doleschall Alfréd dr.. Baumgarten Izidor (15. szám); Domby Zoltán, Rekvirált készletek illegitim elvonása (16. szám). Ügyvédek Lapja: Szegheő Ignác, Ki a sértett az idegen ingatlan vagyon szándékos és jogtalan megrongálása esetében? (9. szám); Weisz Ödön, Angyal—Degré, Anyagi és alaki büntetőjog (11. szám)); Kürthy István dr., Tervezgetés a fiatalkorú bűnösök megmentésének eszközeiről (12. szám); Bálás P. Elemér, Három uj osztrák büntetőjogi javaslat (13—14. szám); Halmy Bódog, A járásbíróságok büntetőbíráskodása (17. szám). Magyar Jogélet: Bálás P. Elemér, Az ÁV. 1. §. 1. bekezdése az Lr. világításában (12., 13., 14. sz.); Daruai János dr., Visszavonhatja-e a honvéd kcronaügyész a honvéd ügyész által bejelentett semmiségi panaszt? (16. sz.); Radó Sándor dr., A katonai és a honvédségi védői intézményekről (18. sz.l. Erdélyrészi Jogi Közlöny: Péter Sámuel dr., Királyi ügyészek és a háború (7. szám); Tóth György dr., Értékeltolódás és a büntetőtörvénykönyv (8. szám); Péter Sámuel dr., A kivételes sajtóellenőrzés (13. szám). A Gyermek: Kármán Elemér dr., A budapesti Kriminálpedagógiai Intézet (1—2. szám). A Gyermekvédelem Lapja: Zsoldos Benő, A fiatalkorúak és a dohányzás (3. szám). KÜLFÖLDI IRODALMI SZEMLE. Háborús vonatkozások. 1. Vele jár a háborúval, hogy ebben a rovatban, ahol az irodalmi termékeket a büntető jogtudománynak és annak segédtudományainak egyes ágazatai szerint szoktam csoportosítani, időről-időre olyan ismertetéseknek kell helyet engednem, melyeket nem a roken szakba tartozás, hanem az hoz összefüggésbe, hogy a háború alkalmából létrejött dolgozatokra vonatkoznak, A háborús témák összetartó ereje azrnban nemcsak itt jut kifejezésre, hanem magában a büntetőjogi irodalomban is. A háború ugyanis az új kérdések egész seregét hozta felszínre s ma már szinte ott tartunk, hogy a háborúval összefüggő büntetőjogi anyagot e szaknak uj külön ágazatául tekinthetjük. Ebből az anyagból igyekezett Delaquis Ernst professzor a leglényegesebbeket kiválasztani „Strafrechtliche Kriegsziele" címen tartott előadásában (Zeitschr. f. d. ges. Strafrw. XXXIX. k. 276—299.), hogy azokra vonatkozó álláspontját kifejtse. Előbb azonban áttekintést nyújt a háborúval összefüggésben felmerült büntetőjogi kérdésekről, mi által képet ad arról, hogy mennyire uj irányba terelték a világtörténelemben most lejátszódó események a büntetőjogászok figyelmét s milyen sok uj problémával gazdagították tudományukat. A De!aquis által tárgyalt kérdések elseje a középeurópaí büntetőjogegységesítés eszméje. Delaquis az eszmét nem tartja megvalósithatónak. Utal a nemzetiségi ellentétekre, melyek a közös kultúra centripetális erejével szemben centrifugális erőkként hatnak és különösen Ausztriára nézve nem hagyhatók figyelmen kívül. Megállapítja, hogy a német jog a büntetéskiszabásban a bírónak egyre nagyobb szabadságot igyekszik adni, az osztrák jog ellenben