Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - A HVM. 16. §. 1. bekezdésének értelmezése. [1.r.]

nek elbírálása a törvényszéknek hatáskörét meg nem haladja. . . azonnal főtárgyalás! tarthat. A törvényszéknek ily esetben hozott közbeszóló határozata ellen felfolyamodásnak nincs helye. Mindazonáltal a törvényszék az ügyet rendes eljárásra, esetleg az illetékes biróság elé is utasíthatja." (335. §. 2. b.) „A félbeszakítás meghatározott időre történik ... és a főtárgyalás a törvényszéknek ugyanama tanácsa előtt, nyolc napon belül, ismétlés nélkül folytatandó." Ezen rendelkezésekből, azok váltakozó szóhasználatából, határozottan megállapítható, hegy a büntető tanács alakjában főtárgyaláson eljáró biróság maga a kir. törvényszék s mint ilyec, természetesen a kir. törvényszéknek teljes jogköre illet meg. Azaz az itélőbiróság egyfelől mindazon eljárási cselekményeket végezheti, melyek a főtárgyalást megelőző eljárási szakokban a kir. törvényszék más szerveihez vannak utalva, másfelől pedig mindazon bűncselekmények eseteiben itélkezhetik, melyekíre a kir. ,törvényszék ügyköréhez való tartozás lett megállapítva. Szóval a BP. XVIII., fejezete értelmében a főtárgyaláson eljáró büntető tanácsnak, mint itélőbiróságnak, jogköre ugy az ügykör, mint az eljárási cselekmények, tehát a hatáskör mindkét irányú vonatkozása tekintetében a kir. törvényszék mindenkori jogkörével, illetőleg hatáskörével egyenlő tartalmú, tehát azzal lényege szerint azonos. Ha pedig ez igy van, azaz az itélőbiróság jogi vonatkozásaiban, tehát lényege szerint, mindig maga a kir. tu. vényszek, akkor a főtárgyaláson Ítélkező büntető tanács annak estak külső vonatkozása, azaz megjelenési formája lehet, mely az itélőbirákból, mint fizikai személyekből, van összeállítva. Ennélfogva kétségtelen, hogy ha a jogkör, illetőleg hatáskör, szempontjából vizsgáljuk az itélőbiróságot, ezt, mint az elvont ícgalmu kir. törvényszéket, — ha pedig tanács alakítási (szervezeti) szempontból vizsgáljuk az itélő bíróságot, ezt, mint a fizikai személyiséggel bíró itélő birákból álló főtárgyalási tanácsot, kell szem előtt tartanunk. Vagyis a BP. 384. §-ának 4. pontja tekintetéből az itélőbiróságot mindig jegi mivoltában, tehát mint kir. törvényszéket, — míg ellenben ugyanazon §nak 1. valamint 2. é: 3. pontjai tekintetéből az itélőbiróságot fizikai mivoltában, mint főtárgyalási tanácsot, kell szemlélnünk, amint ez annak kettős vonatkozásából önként következik.