Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - A HVM. 16. §. 1. bekezdésének értelmezése. [1.r.]

281 2. A BP. azonban a bíróságok szerveivel csak, mint fiktív szervekkel foglalkozik; azok íizikai szervezetére vonatkozólag egyáltalában semminemű rendelkezést nem tartalmaz, tehát azoknak jogkörét fizikai szervezetükre való minden tekintet nélkül, azaz attól teljesen elvontan, szabta meg; ugy, hogy az itélőbiróságok jogköre azck íizikai szei vezetével semmiféle törvényszerű összefüggésben sem áll. Ho£y konkrét példával is igazoljam ezen állításomat: a vádtanácmak is ugyanaz a fizikai szervezete, mint a főtárgyaláson Ítélkező büntető tanácsnak, bár jogköre azétól teljesen különböző; ellenben a kir. Ítélőtábla büntető-tanácsának jogkörén nem esett változás az 1912. évi XVIII. t.-c. 14. §-ának azon rendelkezése folytán, hogy a tanácstagok számát az Él. t.-c. 7. §-ában foglalt megállapítástól eltérőleg ötről háromra szállította le. Következőleg az itélőbiróságként eljáró büntető tanács fizikai szervezetét előíró, a BP. keretein kívül eső, szabályok rendelkezései, vagy azok későbbi módosításai, az ítélőbiróságot fent kifejtett jogi vonatkozásában, t'. i., hogy fiktív lénye szerint azonos magával a kir. törvényszékkel, nem érinthetik, vagyis az, a íizikai szervezetét érthető változtatások esetén is, mind ügykör, mind eljárási cselekmények tekintetében ugyanaz marad. A gyorsított eljárás szabályait tartalmazó rendeletek mindegyike egyaránt kimondotta, hogy ,,a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896 : XXXIII. t.-c. rendelkezéseit, valamint az e törvényt módosító és kiegészítő törvények rendelkezéseit a jelen rendelet (Gybp.)-bői folyó eltérésekkel kell alkalmazni", — azaz a gyorsított eljárásban is, — ha csak azt a Gybp. szabályai ki nem zárják, — a BP. szabályai az irányadók. A Gybp. szabályai se a HVM. 16. -a 2. bekezdésében foglaltakkal egybehangzó, se más intézkedésekkel, a BP.-nak fenti levezetésem alapjául szolgáló idézett rendelkezéseit, illetőleg az itélőbiróságként eljáró főtárgyalási tanácsnak a BP. által alkotott fiktiv lényét, nem érintik. Tehát az itélőbiróság jogi természetének a BP. által határozottan kifejezésre juttatott azon fő jellemvonása, hogy az itélőbiróságként eljáró főtárgyalási tanács jogkörére nézve, fizikai szervezetére való tekintet nélkül, maga a kir. törvényszék — a gyorsított eljárásban is változatlanul fenmarad. Éppen azért, valamint az Él. t. 7. §-ának azon rendelkezése, hogy a kir. törvényszék háromtagú tanácsban határoz, a főtárgya-