Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - A kir. ügyészség szervezetének reformjáról. A Magyar Jogászegylet 1918. március 23-iki teljes ülésén tartott előadás

270 függetlenitését a kormánytól, hogy politikai szempontok meg ne fertőzhessék az igazságszolgáltatást. Ebből a szempontból mindenesetre visszás éppen politikai természetű ügyekben fen tartani a kormány utasitási jogát. A harmadik észrevétel pedig az, hogy ez a meghatározás „politikai természetű és az államérdeket közvetlenül érintő ügy" felette elasztikus. Hisz csak arra kell rámutatnom, hogy a sajtótörvénybeli kauciókötelezettség szempontjából fontos kritériuma a politikai tartalmú közleményeknek mennyire labilis éis vitás még ma is és elképzelhető az is, hogy ezt a fogalmat „államérdek" még egy közönséges jogtalan elsajátítás esetére is rá lehet húzni. Mindezek dacára én is azt vélem, hogy a miniszter utasitási jogának fentartása esetére ezt megfelelő és kifejezett korlátozásoknak kell alávetni. 1. Tartalmilag ez a korlátozás mindenesetre kizárólag az ügyeknek fent emiitett kategóriájára kell, hogy szorittassék. Tehát a BTK. különös részének I—IV. fejezeteiben meghatározott deliktumokra (felségsértés, királybántalmazás és királysértés, hűtlenség és lázadás), a VI. fejezetben meghatározott izgatási, továbbá a képviselőválasztásd bűncselekményekre, a közvádas összes sajtóperekre és a hadviselés érdekeit érintő perekre. Ez természetesen csak egy odavetett felsorolás, mely szigorú megvizsgálást igényel s mely egyáltalában nem jelentené azt, hogy mindezen ügyekben az ügyészség csak a miniszter utasítására járhatna el. Ellenkezőleg ezekben a perekben is az volna a szabály, hogy azoknak szorgalmazása, engedélyezése, irányítása és ellenőrzése a kir. főügyészek hatáskörébe tartozik, akik csak kivételes esetekben, fontos államérdek fenforgása esetében tesznek jelentést az igazságügyminiszternek, hogy ez kivételesen gyakorolhassa utasitási jogát. Közönséges bűnügyekben pedig az utasitási jog csak a főügyészeket illesse meg. Ügyészi körökben az a megoldás is fölmerült, hogy ha már a miniszter kezében megmarad az utasitás joga politikai és egyéb államérdekü perekben, viszont a közönséges bűnügyekben gya-