Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - A kir. ügyészség szervezetének reformjáról. A Magyar Jogászegylet 1918. március 23-iki teljes ülésén tartott előadás

255 rung zur Wahrnehmung des öffentlichen Interesses". Élesen kell ki ez ellen HoUzendorff azzal a ki jelentéssel, hogy a büntetőjogiban legkevésbbé tűrjük a kiváltságokat s a közérdeknek előtérbe tolása meghiusítja a törvény előtti egyenlőség elvét, mert az amint a büntetőeljárás meg, vagy meg nem indításának rugója nem definiálható valami, lényegében nem egyéb, mint kormányérdek objectiv vagy subjectiv értelemben. A német jogirodalom kiválóságai álltak csatasorba az ügyészség függetlenitése mellett. Mittermayer, ki minden törvényreformnak pajzshordozója, kijelenti, hogy a kir. ügyészség helyes működésének egyik előfeltétele az ő függetlensége. Ezért az ügyészek elmozdithatlansága éppen annyira szükséges, mint a biráké. A főügyészeknek adható utasítások, csak a visszaélések megszüntetésére és az eljárás egyöntetűségének fentartására szorítkozhatnak. A nemet ügyészi karnak kiválóságai, mint Hauschtek és Sundelin, tarthatatlannak nyilvánították a német államok ügyészi szervezetét. Kivülök Suess Emil és Tinsch Henrik adtak kifejezést azon álláspontnak, hogy a legalitás elve teljesen összeegyeztethetetlen az ügyészségnek függőségével a kormánytól. A leghatalmasabb ostromot azonban HoUzendorff intézte az ügyészség reformjáról irt közismert két pompás tanulmányával, amelyeknek megvolt az a hatása, hogy az 1864-iki braunschweigi jogászgyülés az ő javaslatainak nagyrészét elfogadta és állást foglalt az ügyészségnek az igazságügyminisztertől függetlenítése és a legfőbb ítélőszék vádtanácsa alá helyezése mellett. Kimondotta, hogy az ügyészségeknek önállóan kell végezniök a büntető eljárás szerint őket megillető funkciókat és ezekre nézve az igazságügyminiszter által utasítások nem adhatók. Az elégtétel azonban csak erkölcsi értékű maradt, mert a törvényhozás az ügyészségnek az igazságügyminisztertől függőségét mondotta ki. Ausztriában is így alakult meg az ügyészi szervezet. A minisztertől függnek nemcsak a főügyészek, hanem a legfőbb bíróság mellett működő generalprokurator is, aki pedig tulaj donképen nem is tagja az ügyészi szervezetnek. Angliát, ahol elvileg a magánvád rendszere van érvényben s a közvád subsidiarius, s ahol a bírák függetlenségének féltése okából még a külön 'igazságügyminisztérium felállításától is vo-