Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - A kir. ügyészség szervezetének reformjáról. A Magyar Jogászegylet 1918. március 23-iki teljes ülésén tartott előadás

nakodtak, — a kontinentális ügyészi szervezet taglalásánál egészen figyelmsn kivül hagyhatom s rátérhetek hozzászólásom tulaj donképeni tárgyára: a magyar ügyészi szervezet reformjára. III. Hazánkban a kormánynak alárendelt ügyészí kar 1871. előtt nem volt s a közvádat a XVII-ik század óta a törvényhatóságok tiszti ügyészei képviselték. A kir. ügyészségről alkotott első törvényünk, az 1871 : XXXIII. t.-c. a francia ministére publicet tartotta szem előtt s ezért a törvényjavaslatnak tárgyalásakor az ellenzék heves támadást intézett a minist eríalís alárendeltségről szóló 5. §-a ellen. Ezen §-szal szemben azt a módosítást nyújtotta be, hogy ,,A kir. ügyészség ugy a kormány, mint a bíróságtól független". Ez a módosítás csak 17 szóval (111 contra 94) bukott meg. Nehezen bár, de hát nálunk is diadalmaskodott a ministére public, amelynek szelleme az 1871 : XXXIII, t.-cikknek úgyszólván minden §-át átlengi. Mindjárt az 1. §., amely a bűnügyekben az állam közérdekeinek képviseletét jelöli meg a kir. ügyészség feladatául, az 5. §., mely alárendeli az ígazságügymíniszternek, a 6. §., mely az ügyésznek akarata ellenére más ügyészséghez áthelyezhetőségét s a 7. §., amely az ügyészi megbízás visszavonhatásáit mondja ki. Ennek a szervezetnek némi módosítására az adott okot, hogy az ígazságügyminiszter 1882-ben közzétette a magyar bűnvádi eljárásról Csemegi által készített tervezetet, amely hivatva volt az 1872-iki ideiglenes eljárási szabályzat (sárgakönyv) helyébe lépni. Ez a tervezet tudvalevőleg mellőzte az esküdtszéket s a vádrendszert teljes szigorral juttatta érvényre. Érthető tehát, hogy heves ellenzést s a magyar jogászegyletben igen élénk vitát idézett elő. A vitát Jelűnek Arthurnak az 1883. február 3-iki teljes ülésen a büntetőbíróságok szervezetéről és hatósági köréről tartott eladása nyitotta meg s a vita, amelyben többek között Baumgarten Izidor, Dell Adümi Rezső, Tarnál János, Fayer László, Beksics Gusztáv, Haln agyi Sándor, Sik Sándor, Friedmann Bernát és Heil Falisztén is része veitek, 1883. március 19-től június l-ig tartott.