Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A visszaható erő az anyagi büntetőjogban

4 tésekor lágyabb büntetés volt keletben, igazságtalanság; az ellenkezőben pedig, a törvényszerzőnek újabb ítélete szerint, célelérésre a későbbi lágyabb fenyíték is elégséges lévén, szükségtelen keménység volna.5 Mindezt elismerik a hadviselés oltalmáról szóló, visszaható erejű törvény pártolói is; de a törvényhozás praktikusai azzal indokolják az elvtől való eltérést, hogy az ország kényszerhelyzete kívánja, az elmélet egyes képviselői pedig azzal, hogy a visszanemhatás szabályának jogilag elfogadható alapja nincs. Az utóbbi álláspontról védi a HVM. 24. §-át Angyal úr is, a ki azt állítja, hogy a vissza nem hatás szabályát ,,minden gondolkodás és elemzés nélkül" követjük (4. 1.). Én nem hiszem, hogy oly öntudatlanul követnők. A törvényhozónak azt a jogát, hogy az új törvényt visszaható erővel ruházza fel, nem vonta kétségbe senki, és az Angyal úr idézte magyar forrásokból kitűnik, hogy nálunk régente is ez volt az uralkodó nézet. Hogy a későbbi magyar gyakorlat a visszahatás álláspontjára helyezkedett volna, azt az erre vonatkozólag idézett források, nézetem szerint, nem bizonyítják. A Praxis Criminalis 2. §-a, a melyre Angyal úr hivatkozik, az én értelmezésem szerint nem a visszahatásról szól, hanem az analógiáról. Azt rendeli, hogy a vérbíróság hatáskörébe utaltatnak a második részben legnagyobbrészt (potissinum) felsorolt bűncselekmények; intézkedés tétetvén arról is, hogy az összes többi bűncselekmények, a melyek a felsoroltakhoz hasonlók fquae annotatis similia sunt) és különben büntetendőknek tekintetnek, ezek közé tartoznak. Az 1792. évi javaslat, a mint Angyal úr helyesen megjegyzi, nem szól a visszahatásról, hanem csak azt rendeli, hogy azon ügyekben, a melyekben a legis vacalio idején (a törvény 6 hónap múlva volt életbe lépendő) már folyamatban voit a vizsgálat, a régi szabályok alkalmazandók. Azonban ez a hely mégis inkább a visszahatás mellett hozható fel érvül, mert a törvény életbe lépte után megindítandó, habár a régi jog uralma alatt elkövetett cselekményekre vonatkozó ügyekben az új törvény lett volna alkalmazandó. •"• Szlemenics, Fenyítőtörvényszéki magyar törvény (1836.) 79. 1. Azért idézem Szlemenicsnek ezt a régi kiadását, mert az 18ó5-iki kiadás, melyre Angyal úr hivatkczik) az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok hatása alatt készülvén, régi jogunkra nézve kevésbbé lehet jellemző,