Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 2. szám - Az alszállító büntetőjogi felelőssége. 1915:XIX. t.-c. 6.§

52 nézet szerint pedig felmentendő. Az előbbi nézet hivei azt állítják, hogy az alszállitó azért ítélendő el, mert azt, amire ő kötelezte magát, nem teljesítette. így a 8040/15. sz. curiai ítélet bevégzett bűncselekményt állapított meg az ellen az alszállitó ellen, aki az elvállalt 200 mm. szénát részben másnak eladta, részben barmaival feletette, mert ezt a szénát tényeg nem kapta meg a fegyveres erő. Ily álláspont mellett a Curia nem kutatta azt sem, hogy a főszállitó szállitotta-e a szerződésileg kikötött szénát vagy nem. Hogy mily téves ez az ítélet, az a fentebbi és az alábbi fejtegetésekből következik. Itt csak azt jegyzem meg, hogy az ítélet szem elől téveszti a helyetiesithető és nem helyettesithető s az elhasználható s el nem használható dolgok közti különbséget, amit már a római jogból tanultunk; s amit a Polg. Törv. jav. 339. s 340. §-ai oly szabatosan meghatároznak. A dolog természetéből következik, hogy a fegyveres erő elhasználható s helyettesithető dolgok szállítása iránt szerződik, mert ilyenekre van szüksége; nagy tévedés tehát azt mondani, hogy akkor midőn az alszállitó nem szállít, de a főszállitó szerződésszerüleg szállít, a fegyveres erő nem kapta meg a magáét. Ez a kifogás helyes volna akkor, ha a fegyveres erő egy szépen kiszivott s egyénileg meghatározott tajtékpipa s nem széna szállítása iránt szerződnék. Ilyesmire azonban tudvalevőleg a hadsereg nem köt szerződést. A most kifogásolt nézetnek tehát hibája az, hogy bevégzett büntettet állapit meg mindig az alszállitó szándékos mulasztása esetén, akár szállított a főszállitó, akár nem. Érzik azonban e nézet hivei, hogy a bevégzéshez a szállítás elmaradása mégis szükséges, miután pedig a fegyveres erő a főszállitó teljesítése esetében megkapta a szállítmányt, hogy a kísérlet problémáival ne kelljen bíbelődni, azt mondják, hogy az mellékes, hogy az államnak teljesített a főszállitó, lényeges az, hogy a főszállitó nem kapta meg a teljesítést; így aztán teljesen megfosztják államelleni, közjogi jellegétől a bűncselekményt, s a polgárok egyéni jogait védő bűncselekménnyé változtatják azt át —- contra legem. Ha pedig bizonytalanságban vannak a felől, hogy a főszállitó teljesitett-e vagy sem, amint a 8040/15. sz. ítéletnél láttuk, egy császármetszéssel oldják meg a kérdést, és mellőzve a szállítandó dolgok elhasználható és helyettesitehtö jellegét, kijelentik, hogy azt, amit az alszállitó nem szállított, bizonyos, hogy nem