Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 2. szám - Az alszállító büntetőjogi felelőssége. 1915:XIX. t.-c. 6.§

49 hogy „a szerződő fél (fővállalkozó) részéről vállalt szolgáltatás teljesítését" a fővállalkozóval szerződő alvállalkozók, mint alszállitók elvállalták. Nem vitás tehát, hogy a főszerződésnek lényegileg azonosnak kell lenni az alszállitó s föszállitó közt létrejött szerződéssel. A teljesítés elmaradásának vagy nem megfelelő teljesítésnek e körön belől kell bekövetkeznie. Miután pedig a 6. §. conditio sine qua non-ként állítja föl a szerződés nem vagy nem megfelelő teljesítését, ebből következik, hogy az alszállitó büntetőjogi felelősségéről képtelenség addig beszélni, amíg nincs megállapítva, hogy a fegyveres erő érdekében kötött szerződés nem vagy nem megfelelően teljesíttetett; mert a büntetőjogi védelemnek ez a tárgya. Aki e nélkül is marasztaló ítéletet hoz, az bátran bevégzett ölést, magzatelhajtást, testisértést állapithat meg anélkül, hogy törődnék a halál s a testisérlés bekövetkezésével, vagy ügyet vetne arra, hogy volt-e élő méhmagzat. Más szavakkal, aki nem helyez súlyt arra, hogy a fegyveres erő részére kötött szerződés teljesítése elmaradt-e vagy sem, vagy hogy a halál, testisértés bekövetkezett-e; vagy hogy volt-e élő méhmagzat, az a formális cselekményt bünteti, tekintet nélkül arra, hogy büntetőjogilag védett érdek volt-e sértve vagy Veszélyeztetve. Az ilyen felfogás a büntetőjogot sarkaiból forgatja ki, mert a büntetőjog és a büntetőigazságszolgáltatás nem más, mint a büntetőjogi érdekek védelme. Ahol büntetőjogilag védett érdek hiányzik, ott a cselekménynek nincs tárgya; tehát bűncselekmény sincs. Az 1915 : XIX. f.-c. egész szerkezete világosan mutatja, hogy a szerződésszegések szigorú poenalisatiojának célja a fegyveres erő, s ennek révén az állam védelme. A törvény csak ezt akarja védeni, mást nem, s ha az állam érdeke szerződésszerüleg ki lett elégítve, megszűnt a jogi érdek létezése. Ez a jogi érdek tehát nem állandó, hanem váltakozó s igen rövid életű; nem ugy mint pl. az élet s testi épség védelme, mely az egyéni élettel kezdődik s azzal végződik. Olyan, mint pl. a hűtlenség bizonyos esetei (BTK. 144., 146., 147. §-ok), melyek léte vagy nem léte a változó nemzetközi szerződésektől függ. Ugyanaz a cselekmény ma bűntett, holnap nem, a szerint, amint az az állam, amelyik javára a cselekményt elkövették, — ma ellenségünk, holnap pedig szövetségesünk.