Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 2. szám - Az alszállító büntetőjogi felelőssége. 1915:XIX. t.-c. 6.§

43 törzsdeliktuma az 1. §-ban van meghatározva. Ez a törzsdcliktum irányadó minden H. v. b.-re, még a kórházi visszaéiésekre is (5, §.), mert végelemzésben itt is a fegyveres erő érdekeit védi a törvény, azzal a különbséggel, hogy mig egyebütt a harctéren küzdő vagy az odaszállitandó fegyveres erő, az 5. §-ban pedig a hadviselés folytán megsebesült fegyveres erő érdekeit oltalmazza a törvény. A jogvédelem tárgya tehát az egész vonalon, igy a 6. §. esetében is az 1. §. segélyével állapitható meg. Az 1. §. védi a monarchia; a monarchia szövetségesének; vagy az ezzel közösen működő fegyveres erőnek érdekeit s pedig, amint az Indokolás mondja ,,az állam vagyoni érdekén keresztül a honvédelem érdekét". Következik ebből, hogy a vagyoni értékű szerződésszerű szolgáltatásnak olyannak kell lenni, mely közvetlenül vagy közvetve a fegyveres erő teljesítési képességével kapcsolatos s arra befolyással lehet. Ha a szerződésszerű szolgáltatás nem ily jelentőségű; ha az a fegyveres erő hivatásának s kötelességének teljesítésével semmiféle kapcsolatba nem hozható, a H. v. m. V. nem is alkalmazható. Mert a fegyveres erő hivatása a honvédelem; békében a fegyveres erő arra készül; háborúban pedig ezt a készültségét felhasználja. Ha tehát a szolgáltatás e körön kivül esik, oly jogi érdekről van szó, melynek védelméről a civilis jog gondoskodik, de a H. v. T. szigorú intézkedéseire ilyen esetekben nincs szükség. Ez a célzat a törvényből is kitűnik. Az 1. §. ugyanis midőn a „fegyveres erő" fogalmat használja, ezt nem technikai értelemben, hanem a fogalom béltartalma, — a fogalom lényege szempontjából teszi. A „fegyveres erő" ugyanis az állam védelmére rendelt intézményt jelenti", ha erről van szó, ez alatt mindig az ország védelmével kapcsolatos szervezet s annak működése s tevékenysége értendő. Ha tehát a fegyveres erő fogalmát használom, attól el nem lehet az ország védelmét választani. Ha azonban a tisztikar vagy legénység szórakozására alakul valamely állandó vagy ideiglenes intézmény s e célból kötnek szerződést, az nyilvánvalóan nem eshetik a H. v. T. alá, mert az a honvédelemmel nem kapcsolatos. A teljesítés történhetik egy bizonyos tisztikar; kisebb-nagyobb körű legénység vagy a katonaság részére, de nem 9 Viliágosan kitűnik ez az 1912:XXX, t.-c. 2. és 3. §-ból.