Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 2. szám - Az alszállító büntetőjogi felelőssége. 1915:XIX. t.-c. 6.§

42 teljesített, az egyik nézet szerint az átszállító nem felelős büntető uton soha; — a másik nézet szerint pedig mindig elitélendő, ha a főszállitóval szemben mulasztás terheli. Miután az eset gyakori, kívánatos a kérdés gyökerére hatolni, hogy a helyes álláspontot elfoglalhassuk. Már eleve jelzem, hogy az igazság, mint mindenütt, itt is a középen van; s a rideg túlzás soha, tehát itt sem, az igazság jegyében születik. A vitás kérdés teljes megérthetése végett a szóban levő bűncselekmény lényegével kell mindenek előtt tisztába jönni, mert csak ez után lehet a cselekményt jogilag helyesen értékelni, Az alszállitókról szóló 6. §, nem önálló tényálladék, aminthogy a törvény többi szakaszaiban meghatározott deliktumok sem önállóak; mert valamennyien a törvény 1. §-ában meghatározott törzsbűncselekménnyel állanak szerves kapcsolatban. Jól nevezi Angyal Pál ezt a deliktumot törzsdeliktumnak1, mert a szó szoros értelmében törzse az egész törvénynek, melyből, mint a hatalmas fatörzsből, szétágaznak az egyes bűncselekmények. Ha azonban azokat megakarjuk érteni, mindig vissza kell térni a törzsbűncselekményre, mert valamennyi bűncselekmény alapvető ismérvei itt találhatók fel. Egyébként a törvénymagyarázásnak ez a szabálya nemcsak itt, hanem a BTK. egész területén érvényes. Ha megakarjuk érteni az enyhébben vagy súlyosabban minősülő eseteket, mindig visszatérünk az alapbűncselekményre, hogy a törvény helyes értelmének megvilágítása végett onnan indulhassunk ki. Ha a lopás minősített eseteit akarom megérteni, a BTK. 333. §-ából, ha a BTK. 381. §-át akarom megmagyarázni a BN. 50. §-ából, ha a közokirathamisitás minősített eseteivel akarok tisztába jönni, a BTK. 391. §-ából kell kiindulni; s ha az élet és testiépség elleni bűncselekményekikel (BTK. 280., 281., 303., 304., 305., 306., 307., 308. §§.) akarok tisztába jönni, mint törzsbűncselekménnyel, a BTK. 279. és 301. §-ában meghatározott bűncselekményekkel fogok elsősorban is foglalkozni, mert a törzsbűncselekmény határozza meg a büntető jogvédelem tárgyát s az elkövetés alapmódozatát, mely minden enyhébb vagy súlyosabb bűnfajra áll ugyanazon genus körén belül. így vagyunk tehát az 1915 : XIX. t.-c. megértésével is, melynek — mint említem — 1 Angyal: A hadv. elleni bünos. szóló törv. magyarázata, 7. lap.