Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1. szám - A rablás és zsarolás elhatárolása

35 A közokira thamasitás bűntetténél azok a sértettek, a kiknek a nevére a hamis nyilatkozat kiállíttatott és terhökre az hivatalosan érvényesíttetett. Ebben az ügyben a vád volt tévesen beállítva. Az ugyanis csalás és magánokirathamisitás büntette miatt emeltetett. A kir. törvényszék a D. M. árverési vevő sérelmére elkövetett cselekményt a BTK. 355. l§-ába ütköző 356. §-a szerint minősülő sikkasztás, a többi sértettek terhére elkövetett cselekményt pedig hatrendbeli, a BTK. 401. §-ába ütköző s 402. §-a szerint minősülő magánokirathamisitás vétségének, és minthogy ugy a sikkasztás, mint a magánokirathamisitás 1908. december hó 15-én köveltetett el s a bűnvádi eljárás 1912. december hó 12-én indíttatott meg: bűnvádi eljárást kizáró okból a BP. 326. §-ának 3. pontja alapján felmentő Ítéletet hozott, mert a bűnvádi eljárás megindításáig a cselekmény elkövetésétől több mint három év lefolyt. A kir. törvényszék ítélete a magánokirathamisitás bűntettének meg nem állapítása miatt került felebbvitel alá s a d—í kir. ítélőtábla a következő kivonatos tényállást állapította meg és vette azt bűntett tényálladékának. Vádlottat ama cselekménye miatt, hogy Sajón, 1908. évi december hó 15-én kiállított azt az egészben hamis tartalmú nyilatkozatot készítette, hogy Flóra Stefán 1. Stcfán . . . . és tulajdonostársai Dunka Mihály 1. Kokastol az ingatlan vételárát felvették s ekként a vételárhoz való jogigényük megszűnt és ezt a telekkönyvi hatósághoz benyújtotta és ezáltal arra használta föl, hogy a fentnevezett sértetteknek az ingatlan vételárának megfelelő részéhez fennálló, 204 korona 60 fillért képező, jogigényük megszűnte bizonyittassék. E tényállás alapján vádlottat a vád értelmében bűnösnek mondotta ki s büntetést szabott rá. A kir. Curia a tábla ítélete ellen bejelentett semmiségi panaszokat elutasította. Hasonló esetben a kir. Curia mondotta ki azt, hogy a magánjognak megfelelően mindegyik adóstárs kikötés esetében csak a részösszeg erejéig felelős. Az ilyen okirat hamisításával tehát mindenik sértett kárára az öszszeg szerint minősül a magánokirathamisitás. Ezt az összeadást, amit a két felsőbíróság végzett a vádlott terhére: nem lehet helyeselni; jogcsavarásnak tűnik föl s jogszabályba ütközik. Feltűnő az is, hogy az elsőbiróság által elkövetett minősítési hibát, t. i. hogy közokirathamisitást nem állapított meg, a kir. tábla nem észlelte, holott az indokolásban a hamisítás adatai a felvett sorrendi tárgyalási jegyzőkönyvből vétettek fel a társtulajdonosok részarányaival és az egyeseknek járó vételár összeg ékkel. A kir. tábla ezt teljes hallgatássá] mellőzte; holott helyes minősítés mellett a jogcsavarást kikerülhette volna. A nyilvános felebbviteli tárgyaláson jelen van a közvádló, a táblának módjában lett volna a helyes minősítés megejtése. Dr, Bencsik János.