Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1. szám - A rablás és zsarolás elhatárolása

36 A bűncselekmény indító okai között egyedül áll az eset, amelyet a „Schweizerische Zeitschrift für Strafrecht" legutóbbi számában olvasunk. A február havában Luzernben egy leánynak meggyilkolása miatt halálra ítélt Wütschert Károly a főtárgyaláson tettének okai felől is kikérdeztetvén, kijelentette, hogy a leányt tulajdonképpen csak kirabolni akarta, miután azonban tudta, hogy a rablás miatt fegyházba kerül, nehogy ez megtörténhessék vele, inkább meg is gyilkolta, így legalább leütik a fejét és nem kínlódik a fegyházban. Ha nem volna halálbüntetés, akkor nem gyilkolta volna meg a leányt. A halálbüntetés ellenzői bizonyára örömmel kapnak e híren. A BTK. 92. szakaszának nem alkalmázásá miatt élt a védő semmiségi panasszal egy rablás büntette mítt vádlott ember ügyében. A kár. Curia a következő indokolással utasította el a seinmiségi panaszt: Eltekintve attól, hogy vádlott a születési anyakönyvi kivonat tanúsága szerint a vádbeli bűncselekmény elkövetésekor életkorának huszadik évét már meghaladta volt; az esküdtbíróság ítéletének vádlottat tizenkilenc évesnek mondó adata tehát téves, és hogy vádlott bűnbánatra mutató beismerést nem tett; vádlott csalásért büntetve nem volt és az általa a sértett irányában elkövetett súlyos testi sértés annak halálát okozta; ezek pedig oly nyomós súlyosbító körülmények, melyek a BTK. 92. §-ának a vádlott javára való alkalmazását kizárják. (5688/24.) Egy hadi szállítás körül elkövetett visszaélés bűntette miatt folyamatba tett bűnügyben a magyar kár. Curia a mult héten hozott ítéletében kimondotta, hogy: Az, hogy a szállítási kötelezettség nem teljesítése folytán, nemcsak anyagi kár érte a katonai kincstárt, hanem a hadra 'kelt sereg szükségletei is csorbát szenvedtek, oly nyomatékos súlyosító körülmény, amely már magában véve a BTK, 92. §-ának alkalmazását kizárja. Tanácsbeosztás a budapesti kir. Ítélőtáblán, 1915. évi október hó 4. napjától: /. büntetőtanács. Elnök : Degré Miklós dr. tanácselnök, II. em 31. sz. Bírák: Balonyi Imre curiai bíró; Nyirő Géza; Pataki Gyula dr.; Aczél Nándor dr.; Makucz Artúr dr.; Zelenka Lajos dr.; Novotny Károly dr.; Kállay Miklós dr.; Töreky Géza dr.. II. büntető tanács. Elnök: Ráth Zsigmond tanácselnök, II. em, 33. sz. Bírák: Bakonyi Kálmán dr.; Slavek Ferenc dr.; Madarassy Béla; Fuhrmann Imre; Dusárdy István; Bolla Árpád dr.; Uzonyi Géza. Pályázat rendőri szakcikkre. A „Rendőrségi Lapok." szerkesztősége pályadijat tüz ki, melyre bárki pályázhat (tehát azok is, akik nem előfizetői a lapnak) ós amelynek témája a következő: Valamely érdekes nyomozás, vagy egyéb rendőri ténykedés vagy kérdés szakszerű ismertetése. Az ismertetés tárgy szempontjából csak hazai vonatkozású lehet, a magyar stílus szempontjából érdemleges kifogás alá esnie nem szabad s alkalmasnak kell lennie arra, hogy a rendőri pályán működő tisztviselőknek okulást nyújtson. A szükséghez képest a feldolgozás keretébe anyagi vagy alaki jogszabályok is bevonhatók. Az ismertetést, mely soronként átlag 8 szót számítva 180 nyomtatott sornál rövidebb és lehetőleg 800 nyomtatott sornál hosszabb ne legyen, idegen Írással vagy gépírással, félivesen, csak a lap egyik oldalára