Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1. szám - A rablás és zsarolás elhatárolása

31 rint, u. i. átlag antiszoeiálisabb lény, mint a felbujtott. „Túlnyomó esetben azt látjuk, hogy a felibujtó, némelykor általában, máskor csak a felbujtotthoz való viszonyában, agyafúrtabb, alattomosabb, hidegen számítóbb és hozzá legtöbbször gyáva cinkos, ki a maga céljaiért mások bőrét engedi piacra vitetni. Viszont a felbujtott fordítva átlag a kevésbé tehetséges, ki magát befolyásoltatni engedi.3 így vonják Le végkövetkeztetésül, hogy a felbujtó elvileg büntetésre méltóbb, mint a felbujtott tettes, minek szükségképi következménye, hogy a BTK.-nek kell súlyosabb büntetési tétel szankcionálásával gondoskodni és pedig a következőkép: x. §. ,,A felbujtó, feltéve, hogy különös enyhítő körülmények fenn nem fogónak, súlyosabban büntetendő, mint az általa felbujtott s az utóbbira megállapított büntetés reá nézve felével felemelhető, de mégis 6 hónapi fogságnál', 15 évi elzárás, fogház és fegyháznál nem többet." Ezt kiegészíti a következő §. y. §. „A felbujtó az x. §.-ban emiitett büntetési kereten belül szigorúbban büntetendő, hogy ha a cselekményt, melyre felbujtott, maga elkövethette volna." Ez utóbbi §. indokolásául a következőket hozzák fel. Mondjuk A. egy gyujtogatást kíván elkövetni. Ha ömaga követi el, ugy kétszeres szerencsétlenséget okoz: 1. a gyújtogatás közvetlen és közvetett következményeivel, 2. a maga szabadságvesztésének járulékaival. Ha azonban A. a bűncselekményt nem maga követi el, hanem annak elkövetésére B.-t bujtja fel, ugy az 1. alatt említett káron kívül a 2. alattit megkétszerezi, minthogy nemcsak a maga munkaerejét vonja el az államtól, hanem a másikét is. A javaslat irányelve a kriminológia eredményeit értékesítő büntetőjog elölt nem uj. A kriminolcgikus büntetőjog u. i. az okozatiság és transzcendentális akaratszabadság-tan helyes átértékelésével a felbujtást kiszabadítja a részesség hüvelyéből s így lehetővé teszi, hogy a felbujtó mindig a maga személyében mutatkozó antiszociális érzület foka szerint legyen büntethető. Ezért Angliának a német közmeggyőződés szerint a világháború előidézésében való szerepe mig egyfelől a felibujtás klasszikus büntetőjogi accessorius fogalmának visszásságát világítja meg éles színekkel', addig másfelől az uj irány felfogás helyességének szolgáltatja különös bizonyítékát. KISEBB KÖZLEMÉNYEK, Csathó Ferenc. Juhász Andor. A nyári szünet alatt változás állott be a budapesti kir. ítélő tábla elnöki állásában. Az Ítélőtáblának tíz esztendőt meghaladó időn át volt nagynevű, érdemes elnöke, Csathó Ferenc, nyugdíjaztatását kérte, és helyét a magyar bírói kar egyik dísze és büszkesége, Juhász Andor dr. foglalta el. 3 i. h. 304. 1.