Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1. szám - A rablás és zsarolás elhatárolása

32 Kötelességet teljesítünk, a miikor első sorban a távozó elnök hervadhatlan nagy érdemei és kiváló egyénisége előtt hajtjuk meg a tisztelet és elismerés zászlaját. Csathó Ferenc nem büntető jogász. De előkelő állásában sok alkalma volt arra, hogy a büntető jogszolgáltatás színvonalának emelésére befolyást gyakoroljon. És Csathó Ferenc, a ki minden tekintetben megtestesülése volt a kötelességtudásnak, e tekintetben is felism'erte hivatását. Nagy érdemié, hcigy a vezetése állati állott táblán a büntető ügyeket szakavatott kezekre bízta. Ezt azért emeljük ki, mert vannak ítélő táblák, ahol a büntető szaknak e mostoha gyermek szerepe jut osztályrészül. A büntető ügyek ellátását nem arra hivatott bírákra bízzák, de olyanokra, akik a polgári szakban nem bizonyultak hivatottaknak. Csathó nem követte ezt a helytelen irányt. Az ítélőtábla büntető tanácsait a büntető jogszolgáltatás terén kivált birákból alakitotta meg. És ez meg is látszott a tábla büntető judikaturáján. Hogy egyetértettünk-e minden tekintetben az ott folytatott gyakorlattal: más kérdés. De tény, hogy az ítélkezést alaposság és szakszerűség jellemezte. És ebben az eredményiben az ítélőtábla volt elnökének oroszlánrésze van. Távozásakor az egész magyar jogászvilág osztatlan tisztelete kiséri. Az uj elnök, Juhász Andor szintén nem büntető ijogász. Mégis mi, büntető jogászok, sokat várunk működésétől. És meg is vagyunk róla győződve, hogy a büntető jogszolgáltatás színvonalának emelése érdekében sokat fog tenni. Erre szükség is van. Elismerjük, nem minden bíróság eshet ebből a szempontból kifogás alá. ízléstelenség volna itt egyes törvényszékeket vagy járásbíróságokat kiemelni; azért csak azt regisztráljuk, hogy vannak a budapesti kir. ítélőtábla területén működő bíróságok, ahol a büntető tárgyalások vezetése kitűnő, az ítélkezés elsőrangú, a határozatok kidolgozása pedig gondos. Ámde nagyon sok bíróságnál az állapotok ebben a tekintetben javításra szorulnak. Mérnők állítani, hogy a törvényszékeik túlnyomó részénél a polgári (jogszolgáltatás hasonlithatatlanul magasabb színvonalon áll, mint a büntető judikatura. És ennek okát könnyű megtalálni. Az utóbbi években ugyanis divattá váll lenézni a büntető ügyszakot. A polgárit előkelőbbnek tartják. Vagy — a mi valószínűbb — a bírák előmenetelük szempontjából előnyösebbnek tartják, ha polgári szakban működnek. Ennek következtében mindenki igyekszik a büntető szaktól szabadulni, és polgári szakban nyerni alkalmazást. Hogy e törekvés mennyire általánossá vált, arra nézve legjellemzőbb, hogy még a budapesti ügyvédi kamara is szükségesnek tartotta erre a jelenségre, mint a büntető jog-szolgáltatás veszedelmére évi jelentésében rámutatni. És hogy az ügyvédi kamarának ebben tökéletesen igaza van: arra sok szót vesztegetni nem szükséges. Mert büntető jogunk az átalakulás idejét éli. A klasszikus talajból fejlődött BTK. még érvényben van, de már tűi élte magát, tatarozásra szorul.