Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1. szám - A rablás és zsarolás elhatárolása

30 Nyilvánvaló, hogy a .gyorsított 'bűnvádi elijárás alá eső ügyekben ad­dig, amig az iratok megtekintésié az e'ijárás oéíljá't veszélyezteti, a BP. 63. §. 2. bekezdésének utolsó mondatában említett és az imént elősorolt iratok megtekintését is meg kell tagadni. Épen ezért szíves lesz Méltóságod a kir. ügyészségeket utasítással! el­látni arra nézve, hogy mindenkor különös gonddal és egyéniesitve mérlegel­jék azt, hogy fennforog-e a szüksége a védelem ily irányú korlátozásának? Ismeretes Méltóságod és a kir. ügyészségek előtt, ho,gy a közrend és a közbiztonság fenntartásának, valamint a hadviselés sikerének szempontjából mily fontos érdekek fűződnek ahhoz, hoigy a szóiban lévő ügyekben a bűnvádi eljárás eréllyel és késedelem nélkül szorgalmazlassék. A kir. ügyészségek e feladatuk teljesítése körül tartsák szem előtt, hogy amennyiben a védelem a valódi tényállás kiderítését és a tárgyi igaz­ság érvényre emelését kivánja előmozdítani, szintén a bűnvádi igazságszol­gáltatás közérdekű céljainak elérését segíti elő. Kelt Budapesten, 1915. évi szeptember hó 22-én. KRIMINOLÓGIAI JEGYZETEK. írja: Dr. IRK ALBERT. Egy uj bűntettmegelőzési törvénytervezet. A felbujtás fogalma és a világháború. A Bűnügyi Szemle III. évf. március havi számában1 mutattunk rá arra a nagyon fontos, a német birói kar vezetése alatt megindult un ozg állóimra, mely a bűncselekménymegelőzés, a prevenció intézményi biztosítását tűzte ki cél­jául. Utaltunk arra is, hogy az akció tulaj donképeni közvetlen megindítója a háború, a maga sajátos uj íjogrendjével, melyet épp a háború alkalmával hozott külön törvények teremtettek meg. A mozgalom egyre daigad s oly értékes eszméket hoz felszinre, melyek mindenben megérdemlik, hogy azokat állandó figyelemmel kisérjük. A legutóbb felvetett igen érdekes kérdés következőkép szól: „Minő tanulsággal jár a világháború az uj német BTK. felbujtás fogalmára?"2 A kérdés feltevésének indokolója pedig Angliának, a német közmegigyőződés szerint, a világháborúban elfoglalt sajátos szerepe, mely szerint t. i. e kultur­emberiségre nehezedő óriási csapásnak a leibujtó szerepében igazi okozója: Anglia. ,,Gott strafe England", mondja minden német. Kérdés tehát, mit fejez ki a büntetőjogot érdeklőleg az általános néphangulat? Felelet —: azt, hogy jelien esetben a felbujtó büntetésre méltóbb, mint a tettes. Ez pedig a klasszikus büntetőjog területén, mely szerint a felbujtó elvileg a tettessel egyenlő büntetési tétel alá esik, egészen uj jelenség. És uj különösen abban a megvilágításban, melyben az uj bűníettmegelőzési törvénytervezet szerzői a felbujtó egyéniségét helyezik. A felbujtó, szerzők psychológiai értékelése sze­1 Bűnügyi Szemle 1915. 283—285. 1. » Deutsche Richter Zeitung. VII. 9—10. 302. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents