Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás és a rögtönbíráskodás

47 szemben, amely egyedül a belügyminiszterre bízta e nevezetes jog gyakorlását. A rögtönbíráskcdás kihirdetésének és menetének szabályait, mint említettük, a 12002/1914. sz. ig. min. rendelet 25—45. §§-ai állapítják meg. Amennyiben az összminisztérium a rögtönbíráskodás elrendelését elhatározta, az igazságügyminiszter a belügyi és a honvédelmi miniszterrel egyetértve rendeletet ad ki, melyben megjelöli azt a területet és azokat a bűntetteket, amelyekre a „rögtönítélő eljárás" hatályba lép. E rendelet alapján mindazon törvényszékek elnökei, amelyeknek, területére a rögtönítélő bíróság elrendeltetett, azonnal hirdetményt tesznek közzé, melyben 1. megjelölik azokat a bűntetteket, amelyek miatt s azt a területet, amelyre a rögtönítélő bíróság elrendeltetett, 2. felhívnak mindenkit, hogy ily bűntettek elkövetésétől tartózkodjék, 3. figyelmeztetnek minden polgári büntetőbíráskodás alá tartozó személyt, hogy aki a kihirdetés után ily bűntettet követ el, rögtönítélő eljárás alá kerül és halállal bűnhődik (26. §.). A hirdetmény közzététele végett szükséges intézkedéseket is a törvényszéki elnökök teszik meg, így a hirdetményi kifüggesztés és a helyi szokásnak megfelelő kihirdetés (dobszó, falragasz) végett azonnal közlik a rögtönítélőbíróság területén lévő összes közigazgatási hatóságokkal és a községi elöljáróságokkal. Ezenfelül a hirdetmény hírlapok útján is közzétehető. (Régebbi gyakorlatunk szerint szokásos volt a lelkészek által a szószékről kihirdetés is.) A rögtönítélőbíróság tagjait minden törvényszék területén a törvényszéki elnök jelöli ki. A „rögtcnítélő bíróság" az elnökön kívül 4 tagból áll. Elnöke a kir. törvényszéki elnök vagy helyettese, tagjai a törvényszék ítélőbírái, szükség esetén a törvényszék székhelyén vagy ehhez közel levő járásbíróság itélőbírái közül jelölendők ki. Albíró nem jelölhető ki (régebbi gyakorlatunk szerint albírák is kijelölhetők voltak). A kir. ügyészség vezetője szintén külön kijelöli a kii-, ügyészség azon tagját vagy tagjait, aki vagy akik a közvádlói teendőket el fogják látni. Miként a gyorsított bűnvádi eljárásban, a rendelet itt is érvényesíti a vádmonopolium elvét, pótmagánvádnak tehát nincs helye (28. §.); főmagánvádlóról nem Is