Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás és a rögtönbíráskodás

48 lehet szó, mert az ide tartozó cselekmények kivétel nélkül súlyos büntettek. A rögtönítélőbíróság a törvényszék rendes székhelyén ülésezik, azonban a törvényszék területén bármely helyen összeülhet azon a kerületen belül, amelyre a rögtönítélő eljárást kihirdették (31. §.). Sőt a rendkivüli esetekre való tekintettel, a rögtönbíráskodás bármely órában és a szabad ég alatt is megtartható. (35. §. 4. bek.). A rögtönbíróság előtti eljárás, a rendes perjogi tagozatok mellőzésével, voltaképpen a terheltnek a bíróság elé állításából és a tárgyalásból áll. A 35. §. 1. bekezdése értelmében „sem alakszerű nyomozó eljárásnak, sem vádirat benyújtásának nincs helye. Az egész eljárás elejétől végig az együttülő rögtönítélőbíróság előtt és hacsak lehet, félbeszakítás nélkül folyik le." A terheltnek a bíróság elé állítása, ami itt a nyomozásnak felel meg, kizárólag a kir. ügyészség feladata. A rögtönítélő eljárás alá tartozó bűncselekménnyel terheltet ugyanis a rendelet 33. §-a értelmében minden esetben le kell tartóztatni és haladéktalanul a kir. ügyészség elé állítani. A kír. ügyészség intézkedik a terheltnek a bíróság összeüléséig szükséges fogvatartása iránt. (33. §.). A terheltnek a bíróság elé állítása tekintetében az ügyészségre nézve, mint a rendes eljárásban, ugy itt is a legalitás elve az irányadó, azonban két vagylagos előfeltétellel, t. i. a terheltet csak akkor állíthatja a rögtönítélőbíróság elé, ha: a) az illetőt tetten érték vagy b) ha bűnössége minden valószínűség szerint haladéktalanúl be fog bizonyulni. Ezenkívül két tiltó szabályt állít fel a rendelet. Ugyanis nem állíthatók a rögtönítélőbíróság elé: 1. az elmebetegek, a múlékony súlyos betegségben szenvedők és teherben levő nők felgyógyulásuk előtt, 2. ha a terhelt ellen rendes bűnvádi eljárást vagy gyorsított bűnvádi eljárást rendeltek el, rögtönítélő eljárásnak ugyanazon cselekmény miatt többé nincs helye. Mindezeket a kérdéseket elsősorban magának a kir. ügyészségnek kell elbírálnia s csak oly egyént szabad a rögtönítélőbíróság elé állítania, akivel szemben a rögtönbíráskodás tárgyi és személyi előfeltételei megvannak, viszont az előbbi akadályok nem forognak fenn. Amennyiben tényleg oly egyén állíttatik a kir. ügyészség elé, aki ellen a rögtönitélő eljárás megindítása válik szükségessé, a kir. ügyészség haladéktalanúl értesíti a rögtönitélőbiróság elnö-