Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás és a rögtönbíráskodás

46 /V. A rögtönbíráskodás szabályai. A rögtönbíráskodás ugyan csak a gyorsított bűnvádi eljárásnak egyik alakja, azonban menetére, szerkezetére nézve annyira eltér ettől is, hogy voltaképpen ez tekinthető az igazi rendkívüli, kivételes eljárásnak,, melyre a BP. szabályai csak annyiban alkalmazandók, amennyiben a 12002/1914. sz. L M. rendelet 26—45. §§-inak rendelkezéseiből más nem következik. (25. §. ut. beik.) A rögtönbíráskodást ezért a rendelet részletesebben szabályozza, mint a gyorsított bűnvádi eljárást s kimerítően leírja e rendkívüli eljárás elrendelésének, menetének és megszüntetésének szabályait. Mily bűncselekményekre terjed, illetőleg terjedhet ki a rögtönbíráskodás, ezt már az 1912:LXIII. t.-c. 12. §-a (4 pont) megállapította. Ennek alapján az 5488/1914. sz. összminísztériumi rendelet 3. §-a szerint is rögtönbíráskodás alá csak a következő bűncselekmények tartoznak: 1. gyilkosság, 2. szándékos emberölés, 3. közegészség ellen halál okozásával elkövetett bűntett, 4. rablás, 5. gyújtogatás, 6. vízáradás okozás bűntettei, 7. a vaspályán, távirdán vagy hajón elkövetett közveszélyű bűntettek. A rögtönbíráskodás terjedelme annyiban is meg van szorítva, hegy az alá csak a rögtönbíráskodás kihirdetése után elkövetett cselekmények tartoznak, A miniszteri rendelet 3. §-a ezenfelül további korlátozásul azt is kifejezi, hogy a rögtönbíráskodás kihirdetésének a felsorolt esetekben is csak akkor van helye, ha a felsorolt bűntettek ,,oly fenyegető módon harapóznak el, hogy a katonai fegyelem csorbulásának vagy a közbiztonság veszélyeztetésének vagy az állam hadi erejét fenyegető bűncselekmények szélesebb körű elterjedésének megakadályozása végett elrettentő példaadás válik szükségessé." Ezt a régi statáríális eljárási szabályokból átvett szigorú hangot azzal enyhíti a rendelet, hegy mihelyt a rögtönbíráskedás elrendelésének oka megszűnt, főleg ,,ha a halálbüntetésnek egy vagy több bűnösön történt végrehajtásával az elrettentő példa már megadatott", a rögtönbíráskodás megszüntetését azonnal ki kell mondani. A rögtönbíráskedás elrendelése, valamint annak megszüntetése felett — az idézett szakasz 4. bek. szerint — az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértve határoz. Ez is helyes újítás a régebbi gyakoj latunkkal