Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás és a rögtönbíráskodás

40 hadviselés érdekét a polgári személyek részéről fenyegető tá­madások ellenében is megfelelő gyors eljárás, a legsúlyosabb ily bűntettek elkövetői ellen pedig a rögtönítélő eljárás szintén életbeléptettessék. Legkönnyebbnek s az eljárás egyöntetűsége szempontjából legcélszerűbbnek látszott azért, ha az igazságügy­minisztérium a KBP.-nak készen lévő szabályait veszi mintáúl e rendkívüli eljárási módok szabályozásánál. Ez annál inkább iga­zolt, mert a katonai BP. tudvalevőleg a rendes büntető eljárás tekintetében teljesen a polgári BP.-t követi s ha békében a katona­ságra így a polgári jog szabályai megfelelő eltérésekkel alkal­mazhatók voltak, most háborúban egészen jogosúlt, ha éppen a hadi érdekeket sértő bűncselekmények megtorlása a katonai el­járás mintájára történik. II. A „gyorsított bűnvádi" és a „rögtönbirósági" eljárás általános jellemzése és közös vonásaik. Az új igazságügyminiszteri rendelet két alakját különböz­teti meg a háború idejére elrendelt kivételes eljárásnak: 1. a gyorsított bűnvádi eljárást és 2. mint annak még kivételesebb alakját, a rögtönbíráskodást. A „gyorsított bűnvádi eljárás" mintegy a rendes alakja a háborús időben elkövetett politikai, a fegyveres erő elleni és a közveszélyű bűncselekmények miatt in­dított büntető pereknek, a rendelet első fejezete azért ,,a gyor­sított bűnvádi eljárás rendes szabályai" cím alatt foglalja össze az erre vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel szemben a „rögtönbírás­kodást", mint a legszűkebb körre (7 cselekményre) szorított va­lódi rendkívüli eljárást különbözteti meg a rendelet, amelyre vonatkozó rendelkezéseket a második fejezetben ,,a gyorsított bűnvádi eljárás rögtönbíráskodási szabályai" címfelirat alatt tárgyal. Mindkét rendkívüli eljárás legfőbb jellemvonása a gyor­saság, a büntető per folyamatának a lehető legrövidebbre szorí­tása, evégből a rendes büntető per szakai közül a feleslegeseknek látszó, csak a védelem kedvezményezése, a terhelt egyéni sza­badságának lehető biztosítására rendelt szakoknak kiküszöbölése. A rövidséget azonban a vádelv fokozottabb érvényesítésével igyekszik pótolni s ellensúlyozni a rendelet. Mindkét eljárásban a vizsgálóbíró helyett a kir. ügyészség lép előtérbe, ő készíti elő a pereket, ő állítja a bíróság elé a terhelteket, a bizonyítékokat is ő köteles „előteremteni."

Next

/
Thumbnails
Contents