Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás és a rögtönbíráskodás

41 További közös jellemvonása a két rendkivüli eljárásnak, hogy mindkettő csak polgári személyekre és katonai büntető bíráskodás alá nem tartozó bűncselekményekre vonatkozik. (A régebbi statáriális rendelet szerint a katonai személyek is alá voltak vetve a polgári rögtönbíróságnak.) Az eljárás gyorsítására irányúló közös jellemvonás, hogy az illetékesség tekintetében az elkövetési hely kedvezményezése mindkét eljárási alaknál hiányzik. A gyorsított, valamint a rögtönítélő eljárásra az elkövetési hely bíróságával egyenlően illetékes az a bíróság, amelynek területén a terheltet kézrekeritették vagy fogva tartják. (6. és 32. §§.) Egyébként a ,,gyorsított bűnvádi" és a ,,rögtönbírósági" eljárás élesen megkülönböztetendők egymástól. Az előbbi megfelel a katonai BP. által a „hadrakelt seregnél" alkalmazott rendes eljárásnak, utóbbi egészen a régi statáriális eljárás felelevenítése. A „gyorsított bűnvádi eljárás" annyiban is a rendes eljárás keretei között marad, hogy az nem valamely különlegesen összeállított bíróság, hanem a rendes kir. bíróságok előtt folytatandó le. A lényeges eltérés csak az, hogy az esküdtbíróságok helyett (amelyeknek működése a háború tartamára a gyors. b. e. területén külön rendelettel fel van függesztve) az összes súlyos ügyekben a kir. törvényszékek járnak el első fokban. A törvényszék és a perorvoslatot elintéző kir. tábla azonban a rendes szerkezetű (hármas) tanácsokban járnak el. A járásbírósági hatáskörbe tartozó cselekmények tárgyában a kir. járásbíróságok ítélnek a BP. szabályai szerint a rendeletben megszabott eltérésekkel. (22. §.) A rögtönbíráskodásra ellenben a régebbi gyakorlatunkban megfelelőleg mindig egy külön alakított ötös törvényszéki tanács van hivatva (27. §.), mely első és utolsó fórum gyanánt jár el. Szorosan perjogi szempontból, a per szerkezetére nézve is a gyorsított bűnvádi eljárás alapjában véve még a rendes büntető per kereteiben marad, voltaképpen nem egyéb, mint a hadviselés érdekeit érintő bűnpereknek a lehető legsommásabb, a járásbíróság előtti eljárásnál is gyorsabbra fogott és egyszerűbb elintézése. A vád-, illetőleg a vegyes rendszerű per általános menete (nyomozás, főtárgyalás, perorvoslat) itt még meg van tartva, úgy hogy ez az eljárási alakzat egyáltalán nem vonható a régi statáriális eljárás fogalma alá. A rögtönbíráskodás ellen-