Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - Háboru és büntetőjog

25 gyonának megrongálása (BTK. 418—421. §.); a gyújtogatás büntette (BTK. 422—424., 428. §.); a vizáradás okozásának büntette (429—431. §.); a bajókon elkövetett közveszélyü cselekmények bűntettei (BTK. 434., 444. §.); az 1914:XIV. t.-c. 24. §-ának 7. pontjában meghatározott bűncselekmény; a BTK. 171. §-ában megbatározott íelhivás és a BTK. 174. §-ában meghatározott feldicsérés, ba a fenntebb felsorolt bűncselekmények vakmelyikére irányulnak. Mint perjogi változások említendők még a HBT. 12. §. 4. pontja alapján beállható rögtönbíráskodás kihirdetése, melynek csak akkor van helye, ha a törvény által odautalt fentemlített (22. 1.) büntettek oly fenyegető módon harapódznak el, hogy a katonai fegyelem csorbulásának vagy a közbiztonság veszélyeztetésének vagy az állam hadi erejét fenyegető bűncselekmények szélesebb körű elterjedésének megakadályozása végett elrettentő példa adás válik szükségessé (e szabályok a 12002/ 1914. I. M. E. rendelet II. fejezetében fcglalvák), — és a polgári büntető bíróság alá tartozó egyénekkel a fennebb említett bűncselekmények (22. J.) tárgyában a honvéd büntetőbíráskodás alá helyezése (1912:XXXII. t.-c. 14. §-a.). IV. A háború és kriminalitás összefüggését, azaz a háborúnak krimináletiologiai jelentőségét illetően nemcsak abból a szempontból mutatkozik kívánatosnak az elmúlt idők háborúinak a kriminalitás változására gyakorolt hatását statisztikai adatokkal támogatott megfigyelések alapján megállapítani, mert ez tudományos követelmény, de annálfogva is szükséges, mert igazságügyi kormányzatunknak és hatóságainknak e tudományos tételek szemmeltartása mellett módjukban állhat egyfelől a háborús idők alatt létező krímínalitásbelí állapotokkal számolva a még szükséges intézkedéseket megtenni, másfelől felkészülni arra a háborút követő időszakra, mely — mint a kifejtendőkből látni fogjuk — a bűnöség elleni küzdelem terén fokozott erélyt és körültekintést követel. Az alábbi néhány kriminológiai megjegyzés ennélfogva kiemelkedni óhajt a szorosan elméleti és tudományos miliőből s kíváltképen gyakorlatias célokat kíván szolgálni. Az újabb időben nagy lendülettel fejlődésnek induló kriminológiai irodalom aránylag igen kevés időt és teret szentelt a háború és kriminalitás kölcsönhatásának tanulmányozására. E kérdéssel alig foglalkoztak mások, mint Starke (Verbrechen und Verbrecher in Preussen 1854—1878; Berlin 1884. 58—63. 1.),