Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 1. szám - A becsületsértő cselekményekről. [2.r.]
5 latin nyelv szóbősége mellett ez a feltevés ki van zárva; de a magyar nyelv sem áll e tekintetben más nyelvek mögött. Ha az egyidejű vagy közel egyidejű fordításokat nézzük, azt fogjuk találni, hogy a dehonestare szó értelmét sokszorosan vissza tudja adni. Nyelvtani jelentése Páriz-Pápai szerint: meggyalázni, megszégyeníteni; jogi értelmét pedig Czövek, a Plánum Tabulare fordítója, részint a meggyalézás, részint a becstelenítés szóval határozza meg. Hogy nyelvünk további synonymákban is milyen gazdag, mutatja Geörch Illés, ki a „gyalázás" címfelírat alatt így írja körül a dehonestatiót: a nemes embernek „becsületét, méltóságát, jó hírnevét megsérteni, kisebbíteni, vesztegelni és megszeplősíteni" S A tapasztalat fogja megmutatni, hogy a synonym kifejezések ama halmazata, melyet az új törvényben találunk és amelyet én, ismétlem, fogalom szűkítésnek tartok, javítani fogja-e törvénykezésünket. Én a kifejtett történeti és törvénykezési előzmények után csak arra a következtetésre juthatok, hogy kódexünk ebben a részben módosításra nem szorult. 4. Az animus injuriandi. Minél tágabb teret nyit a törvénynek az eddigiekkel jellemzett fcgalommeghatározása a contrcversiáknak, annál biztosabban el lehetünk készülve, hogy igen gyakori lesz az animus injuriandi hiányával való védekezés, mely ez idő szerint már majdnem használaton kívül levőnek mondható. Ma már vérébe ment át a jogászságnak azon elmélet, hogy a becsületsértő cselekményekhez nem kell a BTK. 75. §-án túlmenő szándék vagyis egyenesen a sértett búsítására irányuló célzat. E felfogás alapja az, hogy a közönséges dclus a becsületsértő cselekményeknél is megteszi a szolgálatot, mert a dolus tartalma a delictumok természete szerint változik. Az, hogy a megsértett személy csakugyan sértve éiezze magát; hogy a megszólítottnak hitelt is adjanak a meggyalázásnak; hogy csakugyan bekövetkezzék a hírnévrontás: ezt ma már senki sem tekinti az injuria tényálladéki elemének. A becsületsértés dolusa specifikus, de nem speciális. * I. m. 1. k. 258. 1.