Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 2. szám - Az átvevő sajtójogi felelősségéről. Sajtótörvény 33.§.

58 előző közzétételre való tekintet nélkül kell kiszabni. Ha pedig ugyanazon cikknek többszöri közzététele egyidejűleg képezi megtorlás tárgyát: akkor a büntetőjognak a bűnhalmazatra vo­natkozó rendelkezéseit kell alkalmazásba venni. A szerző azon­ban nem veheti ez esetben igénybe azt a kedvezményt, melyet a sajtótörvény 33. §-a a kisebb büntetési tétel alkalmazásában átvevőnek nyújt. Ha valaki szellemi termékét különböző lapok­ban többször közzéteszi: a későbbi közzétételekre vonatkozólag nem áll a törvénynek az a rendelkezése, hogy a büntetés kisebb legyen. A büntetést a most emiitett rendelkezésre való tekintet nélkül kell minden esetben kiszabni. Mert ez esetekben egyszerű bűnismétlés forog fenn. A bűnismétlés pedig nem azonos foga­lom a sajtótörvény szerinti átvétellel. Az átvételnek a sajtó­törvény szerinti esete feltételezi azt, hogy az eredeti közzététel­nek és reproductionak más-más egyén legyen az alanya. Ha a közzététel és reproductio ugyanazon egyén tényére vezetendő vissza, akkor átvételről nem lehet szó. Mert ha ez átvétel volna, akkor átvétel forogna fenn akkor is, ha valamely közlemény ugyanazon lapban tétetik többször közzé; vagy akkor, ha valaki szellemi termékét könyvalakban többször közzéteszi. Már pe­dig alig lehet vitás, hogy ily esetekben átvételről szólni nem le­het. Miért? Csak azért, mert mindkét közlésnek az alanya ugyanazon egyén. Az ismételt közzététel s az átvétel közötti külömbség tehát azon múlik, hogy a két ténykedés alanyául ugyanazon személyt lehet-e tekinteni. A sajtótörvény szerinti átvétel ezek szerint csak akkor forog fenn, ha az ujabb közzété­telnek más az alanya. Ezért nézetem szerint nincs átvétel ak­kor, ha az ujabb közzététel az eredeti szerző tudtával és bele­egyezésével történt, ha tehát mindkét közzétételnél egy és ugyanazon egyén jelentkezik a cselekmény alanya gyanánt. E felfogásból kiindulva, sajtótörvénynek az átvételre vo­natkozó rendelkezése csak akkor látszik alkalmazhatónak, ha az ujabb közzététel nem vezethető vissza az eredeti közzétevő tény­kedésére, ha tehát az ujabb közzététel alanya gyanánt más egyén jelentkezik. A sajtótörvény szempontjából tehát átvétel csak akkor forog fenn, ha az eredeti szerzőnek az ujabb közzétételhez való hozzájárulása nem állapitható meg. Ha pedig ez hiányzik, akkor éppen oly kevéssé terhel­heti őt az ujabb delictumért felelősség, mint ahogy nem terheli

Next

/
Thumbnails
Contents