Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Jegyzetek az egység kérdéséhez üzletszerűségnél

38 Mielőtt az ünnepélyes ülés bezárult volna, Dreyfus Ferdinánd, francia senátor, emelkedett szólásra s a kongresszuson képviselt negyven állam hivatalos képviselői nevében meleg szavakban mondott köszönetet Belgiumnak, a patronázs klasszikus hazájának a kongresszus összehívásáért, amelylyel dokumentálta, hogy a gyermekvédelem terén a különböző államok között eltűnnek a határok és az egész emberiséget közös gondolatok s minden müveit ember szivét hasonló érzések töltik el. Dr. Horvátth Dániel. (Folyt. köv.). A XII. Nemzetközi büntetőjogi kongresszus folyó évi augusztus hó 31-én zajlott le Kopenhágában. (V. ö. a BSz. I. k. 261. 1.). A város legszebb helyén, a Lange Linie Pavillonban 27-én tartott ismerkedési estélyen ott láttuk Zahne dán miniszterelnök-igazságügyminiszteren, a kongresszus diszelnökén kivül többek között a következőket : Liszt (Berlin),, Torp (Kopenhága), Garcon (Páris), Liepmann M. (Kiel), Garofalo (Róma), Nabokoff (Szentpétervár), a két Van Hamel (Amsterdam), Höffding (Kopenhága), Engelen (Hollandia). Nem jöttek el a N. B. E. kiválóbbjai közül : Ferri, Prins, Gerraud s teljesen távolmaradtak az angolok. Magyarországról az igazságügyi kormány képviselőjén, bellyei Rickl Gyula államtitkáron kivül dr. Rácz Béla jogtanár s e sorok irója voltak jelen. 28- án volt a kongresszus ünnepies megnyitása a parlamenti épületben. Zahne miniszterelnök üdvözlő beszédében a dán BTK. küszöbön álló reformjára mutatott, majd Torp (a N. B. E. dán csoportjának elnöke) lépett a szószékre s lendületes szavakkal emelte ki a régi és az uj büntetőjog közötti különbséget, végül (az idősebb) van Hamel, a megnyitó ülés elnöke, hangsúlyozta a kriminálpolitikának az általános politikával való összefüggését s ama feladatát, hogy az egyén és az összesség érdekei között harmóniát teremtsen. Délután a kongresszus tagjai két csoportra oszolva, szakszerű vezetés mellett a „Sundholm" dologházat, illetve a ,,Pröven" javítóintézetet tekintették meg. 29- én és 30-án tartotta a kongresszus érdemleges üléseit, az I. napon Liszt és Garcon, a II. napon Garofalo elnöklete alatt. Mindkét este fényes bankett volt a ,,Skydenbane"-ban, s illetve a Raadus-ban. 31-én a kongresszus tagja Frederiksborgba s Marienlystbe tettek kirándulást. Ha még megemlítem, hogy a dánok meglepő melegséggel fogadták vendégeiket s többrendbeli figyelemmel halmozták el, ugy vélem, a külsőségekkel beszámoltam. A kongresszus napirendjén két kérdés szerepelt : 1. A közveszélyes bűntettesek ellen teendő intézkedések, ide értenők a) visszaesők, megrögzött bűntettesek, b) abnormális bűntettesek, c) csavargók, koldusok, kitartottak stb. 2. A közveszélyesség kérdésében határozni hivatott közegek kiképzésének reformja. Az előbbinek tárgyalása az első, az utóbbié a második nap feladata lett volna. Mindkét kérdés a közveszélyesség problémájával foglalkozik, azzal amelynek megoldását a N. B. E. legelső kongresszusa (Brüsszel 1889.) óta többször (1890. Bern, 1891 Krisztiánia) kísérelte meg. A X. kongresszuson (1905. Hamburg) nyomul újból előtérbe a kérdés, majd a XI. (1910. Brüsz-