Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Jegyzetek az egység kérdéséhez üzletszerűségnél

30 tét végrehajtását, ha az a kiskorú érdekében történik, de elismeri, hogy kívánatos a gyámhatóság beleegyezésének előleges kikérése. De lege ferenda a 16 évet betöltött kiskorúnak a törvényes képviselővel szemben is jogot adna a műtétben való beleegyezésre. 5. A kriminálitásnak egy sajátságos jelenségével : a tömegbüncselekményével foglalkozik Zaitzeff Leo „Die strafrechtliche Zurechnungsfáhigkeit bei Massenverbrechen" cimen (a Juristisch-psychiatrische Grenziragen VIII. köt. 6. füzete, Halle, Carl Marhold 1912. 64. 1.). Azok közül a különleges psychikus hatások közül, melyek a tömegben jelentkeznek, jellemzőknek tartja az intellektuális cselekvési képesség alábbszállását, az érzelmi mozzanat előtérbe tolulását, a hangulat szeszélyes változását, mi mellett a tömeg egyes tagjainak akaratmüködése feszültté válik. A tömegbüncselekményekkel szemben szerinte a rendes büntetési eszközökkel küzdeni nem lehet. Szellemes párhuzamban a tömeg hatását a hypnozissal hasonlítva össze, Zaitzeff a büntetőjogon kivül keresi azokat a megelőzési eszközöket, amelyekkel a tömeg bűncselekményei ellen sikerrel lehet küzdeni. Kivételt csak azokra az egyénekre nézve tesz, kik a tömegben is megóvják megfontolási képességüket. Ezekkel szemben a rendesnél súlyosabb büntetéseket ajánl, minthogy a tömeg hatásával szemben az ellenmotivumok fokozandók. j)r fíeller Erik, budapesti kir. aljárásbiró. KÜLFÖLDI LAPSZEMLE. Revista penitenciaria sí de drept penal. 1913. január-március 1. sz. Dr. Visoiu-Cornateanunalí a XII. nemzetközi büntetőjogi kongresszus napirendjére tűzött I. kérdés — különösen veszélyes bűntettesek — egyik előadójának véleményét közli. Valescu Sándor „A büntetőjog bölcseletének válsága" cimü s a bukaresti egyetemen tartott előadásának közlését kezdi meg, amelyben azt igyekszik kimutatni, hogy a büntetőjog ujabb fejlődésének iránya a nagyobb szigorúság felé halad. Goraneanu Tulius „Szenvedélyből elkövetett büntettek" cimü tanulmányát kezdi meg. II progresso del diritto críminale. 1913. 4. sz. Lanza Pietro a kisebb jelentőségű (élelmiszer) lopásokról szóló hosszabb tanulmányát kezdi meg. Bianchedi Camillo ,,A panasz az uj bűnvádi eljárásban" cimü dolgozatában a büntető panasz fogalmát igyekszik tisztázni, szemben a feljelentéssel, fejtegeti a panasz visszavonásának kérdését s ennek befolyását a bűnügyi költségek viselésére. Thót László folytatja az európai büntetőjog történetéről szóló tanulmányát, ezúttal a portugál büntetőjog történetét ismertetvén. 5. sz. Lanza Pietro a kisebb lopásokról szóló tanulmányát folytatja. Antonelli Rudolfo „Az egyén és a család jogainak biztosítékai a határozatlan tartamú elzárásnál" cimü dolgozatában azokat a jogi, gazdasági s erkölcsi intézkedéseket fejtegeti, amelyek szerinte az egyén s családja helyzetének megkönnyítése végett alkalmazandók lennének. La scuola positiva. 1913. 5. sz. Salvatore Messina az uj bűnvádi eljárás bizonyítási rendszeréről szóló tanulmányát kezdi meg. Szól általában a bizonyítás három fázisáról : a bizonyítékok produkálása, vizsgálata értékelése, s különösen rendőrség szerepéről a bizonyítékok felfedezése és