Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Jegyzetek az egység kérdéséhez üzletszerűségnél

2$ jog szerint is normaellenes volt s csak a büntető sanctio uj. Ezt a tételt azonban már nem tudja következetesen alkalmazni, mert szigorúbb természetű uj büntetőtörvényekre vonatkozólag méltányosságból kénytelen kivételt megállapitani. A mü részleteire itt nem terjeszkedhetünk ki, csak utalunk gazdag tartalmára és fejtegetéseinek alaposságára. Különösen abból a szempontból értékes a munka, hogy abban Finger, ki ugy a német, mint az osztrák büntetőjognak alapos ismerője, az osztrák büntetőjogot a német büntetőjoghoz való folytonos vonatkozásban is tárgyalja. 2. Bacharach Alfréd ,,Der Begriff der Kuppelei" (Strafrechtliche Abhandlungen herausgeg. von v. Lilienthal, Heft 127. Breslau 1911., 106. 1.) cimü dolgozatában a német BTK.-nek a kerítésre vonatkozó rendelkezéseit dogmatikailag ismerteti és azután a német BTK.-javaslat idevonatkozó rendelkezéseit bírálja. Élesen elhatárolandónak tartja a kerítés két faját, nevezetesen a mások fajtalanságának előmozdítását és a másokkal való fajtalanságra csábítást. Javaslatai szerint a fajtalanság előmozdítása csak akkor volna büntetendő, ha nyereségvágyból származik, ellenben a nyerészkedésre vissza nem vezethető előmozdítás még szokásszerüség esetében sem volna büntethető, mert nem gyakori és ezért társadalmilag nem veszélyes. Ezzel szemben a kerítés másik esetét : a fajtalanságra csábítást föltétlenül büntetendőnek tartja és annyira megy, hogy a bordélyházak és ehhez hasonló berendezések betiltását sürgeti. A javaslat 253. §-ára vonatkozó kifogása, hogy ez a szakasz a leánykereskedést és a ravasz fondorlattal („mit Hinterlistigen Kunstgriffen") elkövetett kerítést minden szervi kapcsolat hiánya ellenére összekapcsolja, nem jogosult, mert az összekapcsolás csak a büntetési tételre vonatkozik. 3. A becsületsértési ügyekben hozott ítéletek közzétételének szabályozásával foglalkozik Bernát Richárd a Gerichtssaal LXXX. köt. 182—186. lapjain (,,Die Urteilsveröffentlichung bei Beleidigungen ím Vorentwurf"). Rámutatott a közzététel büntetési jellegére, minek a BTK. javaslatában kifejezésre kellene jutni, mert a büntetési jellegnek gyakorlati következései vannak, melyek közül legnevezetesebb az, hogy eszmei halmazat esetében, amennyiben a becsületsértés súlyosabb bűncselekménnyel concurrál, a súlyosabb bűncselekmény büntetési tétele lévén alkalmazandó, közzététel elrendelésének helye nem volna. Szószólója a német BTK.-javaslat ama rendelkezésének, hogy a közzététel nem hivatalból, hanem csupán erre vonatkozó indítvány folytán rendelendő el, mert amennyiben a sértett nem kívánja, a közzétételre semmi szükség sincs. Szemben a javaslattal azonban a közzététel szorgalmazását sem az indítványra jogosultnak, hanem csupán a sértettnek engedné meg. 4. Az orvosnak a műtéthez való jogáról értekezik Wilhelm a Betráge zur forensischen Medizin herausgeg. von Lungwitz I. köt. 3. füzetében („Operationsrecht des Arztes und Eínwilligung del Patienten in der Rechtspflege"). A műtét szerinte, még ha beleegyezés nélkül hajtatik is végre, nem minősíthető testi sértésnek, csak a személyes szabadság megsértéséről lehet szó. A törvényes képviselő ellenzése esetére is jogosultnak tartja a mű-