Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Jegyzetek az egység kérdéséhez üzletszerűségnél

28 a megengedett hazugság kritériuma ? veti fel a szerző ur a kérdést. De a főíontosságu kérdés eldöntése helyett úgyszólván idem per idemmel felel, mondván: ott, hol a nemesen gondolkodó ember is hazudik. (!...)Kellemes benyomásokra a gyermek jóval disponáltabb, mint a kellemetlenre. Innét, hogy jóval könnyebben mosolyog és nevet, mint sir. Valódi szomorúságra, gyászra pedig nem igen képes. Szülőinek halálát hihetetlenül könnyen veszi és hamar eflejti ; hamarébb, mint p. o. kedvenc kutyájának elvesztését, amit közvetlenebbül érez, mert az az utolsó napokban folyton körülötte volt. — Más emberekkel szemben többnyire hideg, rideg, önző. A szülők részéről tapasztalt túlságos szeretet — ha végül kölcsönösségre vezet, — a nemi érzés fejlődésére káros lehet, p. o. ha a férjhez adott leány phantáziáját túlságosan foglalja el a csak imént elhagyott családi kör. Valódi gyűlöletre a gyermek kínzóival szemben sem képes. A „mostohaanyá"-tól inkább csak fél, de nem gyűlöli. Lindsey szerint azok a fiuk, kik rossz cselekedetekre képtelenek, rendszerint a jóhoz szükséges eréllyel sem birnak. — Buck szerint pedig (Boys selfgoverning clubs) a vállalkozó szellemű fiatal tolvaj nagyobb reményekre jogosít, mint polgár, mint az a fiu, aki egész nap nyugodtan ül otthon, nem elvből, hanem lustaságból. — Hall Stanley szerint a jó az ifjúságnál ritkán lép fel abstract erény gyanánt, de sokszor önző, brutális és közveszélyes okokból. Nietzsche pedig azt mondja, hogy az embernek szüksége van legrosszab tulajdonságaira, hogy jobbik oldala fejlődni tudjon. — Szerző is ezt a gondolatmenetet követi, midőn kifejti, mint lesz a sadista hajlamúból kitűnő sebész, a Jac a hasfelmetszőből pedig mint válhatott volna gynaekologus sebész ; bűntettes gyerkekből jó csendőrök. Ezért — úgymond — jól mondja Nietzsche, hogy a költő és a bűntettes rokonok, (mert a sokszor nem is ép politikai bűncselekménynek költői műben való dicsőítése majdnem azonos — az átérzési elméletnél fogva — a bűncselekmény elkövetésével). A nevelés című fejezetben az u. n. állampolgári nvelésre nagy súlyt helyez, mert ez a gyermeket az állam intézményeivel ismerteti meg. A Finkey által is ismertetett pfadfinder-mozgalmat örömmel üdvözli. ///'. Dombováry Géza. I. Anyagi büntetőjog. 1. Az osztrák büntetőjognak elméleti alapokon való feldolgozását foglalja magában Finger Ágostnak ,,Das Strafrecht mit Berücksichtigung des Vorentwurfs zu einem österr. Strafsgesetzbuch" cimü 3. átdolgozott és bővített kiadásban megjelent munkája (Berlin, Carl Heymann 1912., 890. 1., a „Kompendien des österr. Rechts" cimü gyűjtemény kötete). Finger a normaelmélet hívének vallja magát, bár azt egész terjedelmében nem teszi magáévá. Ebből vezeti le általános tanait. így p. o. a szándék lényeges ismérve a normaellenesség tudata. A büntetőtörvény visszaható erejének kérdése tagadólag döntendő el akkor, ha a tiltó normát maga az uj büntetőtörvény állítja fel, vagy az legalább is belőle következik; ellenben igenlőleg döntendő el, ha az uj törvény által sújtott cselekmény már az eddigi