Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Jegyzetek az egység kérdéséhez üzletszerűségnél

22 esztik és A-hoz és B-hez mietegy hozzáolvadnak, — hogy tehát A és B hol mint különálló bűncselekmények, hol meg mint egy tágabb büncselekményegység tagozatai érvényesülnek és hatnak ki: elméletileg megindokolni nem tudnék. És különösképen nélkülözi látásom szerint e ponton a meggyőző erőt a BTK. 95. §-ára való hivatkozás. E §. egyetlen alkalmazási területe az az eset, mikor egy cselekmény (a Curia állandósuló helyes gyakorlata szerint : azonos cselekvés és azonos eredmény) esik több büntetendő tényáltadék alá ; mikor egy a bűncselekmény, de in concreto több az alkalmazható, egymást különös tartalma által ki nem záró büntetőjogi tényálladék. Itt, — a helyesen valóságos törvényhalmazatnak nevezett esetben, — lép érvénybe a 95. §. lényegében kisegítő jellegű normája. Ez a §. azonban, — ha ugyan helyesen Ítélem meg tartalmának lehető expansivitását, — semmiképen nem szolgálhat nem azonos cselekvésekben történő tényálladékmegvalósitások törvényes egységbefoglalására. A Curia és a cikkiró curiai biró ur constractiojában pedig tényleg a 95. §. a büncselekményegységből kivett A és B közt egyrészt, a törvényes egység keretében álló C + D + E közt másrészt az összekapcsoló szempont. Ha helyesen értelmezem a curiai biró ur cikkét, az általa kifejtett és Curia részéről is a jelzett esetben acceptált álláspont valódi, reális oka egy büntetésmértékbeli incongruentia érvényben levő jogunkban, melyet az egységi elv következetes alkalmazása hoz felszínre. Nevezetesen : mint arra a curiai biró ur részletesen utal, de lege a minősített tényálladékmegvalósitások üzletszerűség által egységbe nem vont többsége a BTK. 97— 99. §-ai alkalmazásával jóval szigorúbb maximális büntetés alá esik, mint az üzletszerű elkövetés. — Ez tényleges incongruentia, törvénybeli észszerütlenség, de oly észszerütlenség, melyen, amint az üzletszerű elkövetés bűncselekményegységet alapító jellegét elvül elfogadtuk, a fennálló jogszabályokból logikai uton felállított constructio utján nem tudunk segíteni.1 1 Valami nagy gyakorlati jelentősége a jelzett kétségtelen incongruentiának nincsen azért, mert bíróságaink a 97—99. §§. által a rendes maximum tulhágására nyitott lehetőséget a legkivételesebben használják ki. A legfelső bíróság büntető osztályán közel két évi tanácsjegyzői szolgálatom alatt egy ítéletet láttam, mely halmazatnál a rendes maximumot meghaladó büntetést szabott ki.