Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Tanu megesketése az előzetes eljárás során

12 ügyfélként léphet fel, amely szerepváltozás azonban a tanúnál elő nem állhat. Ugy vélem tehát, helyes az álláspontom akkor, ha azt vitatom, hogy a sértett sohasem tanuja a bünpernek, csak tanuságtételre is felhívható. És ha ez áll, akkor előbb következik, hogy a BP. 220. íjában emiitett tanú alatt a sértett nem érthető. De ez álláspontom mellett szól a törvény 1. pontjának szószerinti szövege s értelmezése is. E szerint az „életveszéllyel járó betegségben szenvedő tanú" eskethető meg, már pedig a betegség a mi fogalmaink szerint nem azonos a sérülés fogalmával. A lelőtt, leszúrt vagy agyonütött ember nem életveszéllyel járó „betegségben" hanem életveszélyes sérülésben szenved. Az ilyen sérültet nem szabad, pláne az eljárás kezdetén tanuként kezelni, a minthogy aligha volnának vele szemben alkalmazhatók a tanukra vonatkozó kényszer-rendszabályok. De ha még elfogadnánk is azt az álláspontot, hogy a tanuvallomástételre felhivott sértett a bünpernek tanujává lesz, akkor sem döl meg az általam vitatott álláspont. Mert a sértettől tanúvallomás csak akkor vehető ki, ha a többi bizonyitékok hiányában az ő vallomástételét a vád, a védelem avagy az illető biróság szükségesnek véli s tanukénti kihallgatását a biróság elrendeli. De nyomban a bűncselekmény elkövetése után az életveszélyesen sértett egyént tanúnak megtenni, szerintem, nem lehet. A kifejlődött gyakorlatot ezenfelül nem tartom célravezetőnek sem, a következő okokból : Emberi természeten alapuló gyengeség, hogy saját ügyében majdnem minden ember elfogult. Különösen érthető ez akkor, amikor az elfogultság a bűncselekmény által természetszerűen előidézett felindulással párosul, amely a vallomástételt nagymértékben befolyásolja, s megbizhatóság szempontjából aggályossá teszi. Erre való tekintettel, csak végső esetben, a többi bizonyitékok kiegészitéseül, hivatkozik a tárgyilagos ügyész bizonyitékul a sértettre. Nemcsak a vallomása aggályos és befolyásolt a sértettnek, hanem az esküje is. E körülmény a legnagyobb óvatosságra és körültekintésre int a sértett megesketésének indítványozásánál s elrendelésénél, — Különös súlyt kell helyezni a biróságnak