Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A közveszélyes munkakerülőkről szóló törvény néhány szakaszához

246 kednie, hogy az ügyvédi védelmet a bíróság segítő faktorává tegyék és ezáltal a védelem uj iránya kifejlesztessék. Az előadás után Balogh N. Imre dr. ügyvéd szólalt föl és hangoztatta, hogy a fiatalkorúak bíróságáról szóló törvény minden intézkedése, de különösen perorvoslati rendszere a tudományos védelmet lehetetlenné teszi és megakadályozza azt, hogy a bűnügyi védelem uj kriminológiai irányok megszabta feladatait teljesítse. A bíróságokat nem látták el a törvény végrehajtásához szükséges személyzettel és anyagi eszközökkel és ennélfogva a birák kénytelenek lesznek még több akadályt gördíteni a védelem elé. fl Nemzetközi Bünjetőjogi Egyesület folyó évi január hó 4-én tartotta ez idei központi bizottsági ülését Berlinben. Ezen ülés jubiláris jellegű volt, mert ebben az évben töltötte be az egyesület fennállásának 25-ik esztendejét. Az ülésen megjelentek Prins brüsszeli egyetemi tanár, az egyesület elnöke, van Hamel szenátor, volt amsterdami tanár, Liszt Ferenc berlini egyetemi tanár, Rosenfeld a központi bizottság titkára, ezenkívül Norvégia részéről Hagerup norvég követ, Dánia részéről Torp koppenhágai egyetemi tanár, Oroszország részéről Kulischer ügyvéd, Ausztria részéről gróf Gleispach prágai egyetemi tanár és Magyarország részéről dr. Friedmann Ernő kir. ügyész. A bizottság elhatározta, hogy a legközelebbi nemzetközi kongreszszust, 1915. húsvét táján Rómában tartja. A kongresszus vitakérdése a „Büntetőtörvénykönyvek területi hatálya" lesz. Ezenkívül szóbakerült az egyesület jövő munkásságának iránya is. Este bankett volt, amelyen az egyesület vezetőségén és a külföldi megbízottakon kívül, rendkívüli nagy számban megjelentek, Németország minden részéről, büntetőjogi profeszszorok. KRIMINOLÓGIAI JEGYZETEK* írja: Dr. Irk Albert, fl Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület jubileuma. — Fennállásának huszonötödik évfordulója alkalmával. — Huszonöt év egy tudományos egyesület életében aránylag nem olyan nagy időszak, melyet külön kellene megünnepelni. S ha ez alkalommal a NBE. fennállásának huszonötödik évfordulójánál egy pillanatra mégis megállunk, gondoljuk minden joggal tesszük, mert mint a nemzetek és emberek életében is nem az eltöltött, hanem a porduktiv célok megvalósítására felhasznált idő a fontos, ugy az egyesületek életében is ez. A NBE.-et, mint azt Liszt kifejezi, a bűntett krimínalanthropológiai — és szociológiai kutatása, illetve a büntetőjognak ennek alapján történő megújhodása hozta létre. Ezúttal is a geniális szervező csak eszköz volt az uj szellemi áramlat kezében, ki teljes megértéssel és páratlan energiával igyekezett azt útjában diadalra juttatni. Igen, mert — bármennyire összefonódik a NBE. jubileuma a legkülönbözőbb nemzetek legkiválóbb büntetőjogászainak működésével — mégis