Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A közveszélyes munkakerülőkről szóló törvény néhány szakaszához

247 e jubileumból a legfőbb rész Lisztnek jut ki, annak a szervezőnek, aki munkáséletének javarészét ez egyesület tevékenységi körében élte ki. Huszonöt év előtt tűzte ki a lobogót van Hamel brüsszeli és Prins párisi tanárok támogatásával az akkor még teljesen fiatal marburgi professzor. Híveik száma akkor még csak 78 volt s ezeknek is nagyrésze a német jogterületről verődött össze. E kis gárda az évek során azonban nagyon is megszaporodott, ugy, hogy az egyesület ma már mintegy 1058 tagot számlál és pedig a kulturvilág minden területéről. Az egyesület megalapításakor felállított tételek között mindjárt legelői olvashatjuk azt, a klasszikus iskola tanításaival szemben forradalmi tant, hogy a bűntett nem pusztán jogi, hanem bio-szociológiai jelenség s mint ilyennek anthropológiai és szociológiai kutatásnak kell tárgyát képeznie, mert addig nem beszélhetünk tudományos kriminálpolitikáról, mig nem ismerjük a büntettek elkövetésének tényezőit. A kriminálitás elleni célszerű küzdelem első fázisa ezért a NBE. működésével esik egybe. Nem lehet feladatunk e helyen az egyesület működéséről kimerítő képet nyújtani, éppen ezért tevékenységének csak legkiemelkedőbb pontjaira utalunk. Az egyesületnek mindjárt kezdetben egyik legfőbb törekvése volt a büntetőjog nemzetközi fejlődését, olyan hűen, mint amennyire csak lehetséges, bemutatni. így indul meg nagy tudományos apparátussal az egyesület első nagy irodalmi vállalkozása: Die Strafgesetzgebung der Gegenwart in rechtsvergleichender Darstellung. Ezt követték azután a többi, büntetőjogilag alig megbecsülhető vállalkozások: a Sammlung ausserdeutsch. Strafgesetzbücher; az egyesület közleményeit magában foglaló Bulletin s végül ugy tudományos, mint de lege ferenda alig megbecsülhető: Vergleichende Darstellung des deutschen und auslándischen Strafrechts. Alig van még tudományos egyesület, mely kongresszusaiban produktívebb tevékenységet fejtett volna ki, mint épp a NBE. A kérdések természetesen a legtöbbször már az egyes nemzetek saját csoportjaiban jól kiőröltetnek s csak ugy kerülnek a nemzetközi plénum elé. A büntetőjogi uj irányok kihatása a büntetőjog alapfogalmaira; kisérlet, részesség; a felelősség kérdése; a bűntett és vétség fogalmi elhatárolása; a kriminálaetiologia módszertani kérdése; visszaesők statisztikája; fiatalkorúak; rövid tartamú szabdságvesztésbüntetések; feltételes elitélés; pénzbüntetés; patronage; munkakerülők; kerítés; visszaesés, javíthatatlanok, közveszélyes gonosztevők kezelése; a büntetési rendszer és büntető perjog reformja már mind olyan kérdések, melyek a NBE. laboratóriumának retortáján keresztülmentek. Hogy az egyesület melyik téren ért el legpositivebb eredményeket, alig kétséges. Csak végig kell néznünk a legújabb büntető törvényalkotásokon s mindenütt ott van félreismerhetetlenül a NBE. vignettája. A nagy moloch, hogy a bűntett elvont jogi fogalma a büntetőjog sarkköre, ledölőben — és ebben minden esetre a legfőbb szerepe a NBE.nek van, aminthogy az ő nevéhez fog fűződni a legnagyobb valószínűség szerint e folyamat teljes keresztülvitele is.