Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A közveszélyes munkakerülőkről szóló törvény néhány szakaszához

245 szabadságvesztésbüntetés kitöltése előtt jogerőre nem emelkedett, a határozat jogerőre emelkedéséig az elitéltet továbbra is fogva kell tartani. A letartóztatottat az előzetes letartóztatás, a vizsgálati fogság, úgyszintén az előbbi bekezdésben emiitett fogvatartás tartama alatt megfelelő munkával kell foglalkoztatni. 14. §. A szigoritott dologházbautalás és visszautalás kérdésében oly perorvoslatnak van helye, amilyet az 1896 : XXXIII. t.-c. a bűnösség megállapitása kérdésében hozott birói határozat ellen megenged. 15. §. E törvény az igazságügyminiszter átlal megállapítandó napon, legkésőbb azonban 1916. évi január hó 1-én lép életbe. Ezt a törvényt az igazságügyminiszter és a belügyminiszter hajtja végre. KONGRESSZUSOK ÉS GYŰLÉSEK. nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar csoportjának január hó 30-án tartott ülésén dr. Berger Miksa beható tanulmány keretében foglalkozott a tervezeteknek a kísérletre vonatkozó rendelkezéseivel. Előadása során rámutatott arra, hogy ámbár az uj irányok helyes követelése az, hogy a bűntettes egyénisége és veszélyessége is az eddiginél fokozottabb mérvben figyelembe vétessék, ez mégsem szünteti meg annak jelentőségét, hogy a jövő büntetőjogában is a cselekmény súlyára, az elkövetés fokára és a tettesnek a cselekményben való részesedésére is kellő tekintettel legyünk. Mig ugyanis a tettes egyénisége és veszélyessége inkább az alkalmazandó büntetés, esetleg nevelő, vagy biztonsági intézkedések megválasztásánál és a végrehajtás módozatainál jönnek tekintetbe, addig a cselekmény súlya, az elkövetés foka és a véghezvitelnél való részesedés azoknak a kritériumoknak szabatosabb meghatározására nyújtanak alapot, melyek egyrészt az állam repressiv beavatkozási jogának gyakorlásával szemben az egyéni szabadság biztositékai, másrészt az igazságos megtorlásra való törekvésnél az egyéni vétkesség felismerhetésének segitő eszközei. Előadó ezen vezérszempontok szem előtt tartásával vizsgálta a kísérlet fogalmi meghatározását, a felbujtás kísérletét, az alkalmatlan tárgy és eszközt, a kísérlet területkörét és a kísérlet büntetését érintő kérdéseket és kiterjeszkedvén az irodalomban felmerült controversiákra, valamint a külföldi törvényhozási eredményekre, kritikailag ismertette a hazai tervezeteknek mindezen kérdésekkel szemben elfoglalt álláspontjait. fl védő szerepe a fiatalkorúak bírósága előtt cim alatt a Budapesti Ügyvédi Körben folyó évi január hó 15-én aktuális kérdésről tartott előadást Kármán Elemér dr. járásbiró. A felolvasó tudományos alapon fejtegette a fiatalkorúak védelmének célját és azt a hatáskört, amelyet az uj törvény rendelkezésre bocsát. Szemben azzal az állásponttal, hogy az ügyvédi védelem a fiatalkorúak ügyeiben háttérbe szoruljon, a felolvasó annak a nézetének adott kifejezést, hogy a birói gyakorlatnak éppen arra kell töre-