Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A közveszélyes munkakerülőkről szóló törvény néhány szakaszához

239 III. 1. Mily biztonsági rendszabályokat kivánatos felvenni a javaslatba? 2. Helyt foghat-e a határozatlan tartamú elitélés? 3. Milyen jogkövetkezményeket kell fűzni a biztonsági rendszabályok alkalmazásához? A kérdések felett megindult vitában a bizottság minden tagja részt vett. Többször felszóllalt Vavrik Béla elnök és az igazságügyminiszter is. A tanácskozásokról felvett jegyzőkönyveket az igazságügyi kormány az Igazságügyi Javaslatok Tárában legközelebb közzéteszi. A sajtóról szóló törvényjavaslat tárgyalását folyó évi január 13-án folytatta a képviselőház; e napon egyedül Bakonyi Samu beszélt; január 14-én felszólaltak: Pap Zoltán, Székely Ferenc, Sághy Gyula, Haller István, Szebeny Antal és Macky Emil; a január 15-iki ülésen: Eszterházy Móric gróf, Tisza István gróf és Balog Jenő igazságügyminiszter vettek részt a vitában; január 16-án beszéltek: Székely Ferenc, Balogh Jenő, Sármy Béla, Szabó István, Szmrecsányi György, Horváth Mihály, Ostffy Lajos; a január 19-iki ülésen: Barabás Béla, Bernát Béla, Kelemen Béla, Barkó József, Hammersberg László és Narancsik József bírálták a javaslatot; január 20-án Bosnyák Géza, Platthy György, Balogh Jenő, Vertán Endre és Polonyi Dezső szólottak fel; január 21-én: Eszterházy Mihály gróf, Gedeon Aladár, Bikádi Antal, Ábráhám Dezső, Pólonyi Géza és Balogh Jenő beszéltek; a január 22-iki ülésen: Sümegi Vilmos, Urmánczy Nándor, Andrássy Gyula gróf, Vadász Lipót államtitkár és Balogh Jenő felszólalásai után az általános vita berekesztetett. A részletes vitában részt vett Polonyi Géza, majd január 23-án: Barabás Béla, Hegedűs Kálmán, Kozma Andor, Kenedi Géza, Béla Henrik és Balogh Jenő. A javaslat néhány módositását a Ház még ugyanebben az ülésben megszavazta s a január 24-ikén tartott ülés folyamán harmadszori olvasásban is elfogadta. Törvényjavaslat a megrögzött bűntettesekről. Balog Jenő igazságügyminiszter folyó évi január hó 10-én I. 339/19. szám alatt a követ kező leiratot intézte hozzánk: I. Az a világszerte észlelt jelenség, hogy a bűntettesek egy részével szemben a rendes szabadságvesztésbüntetés hatálytalan, hazánkban is sajnálatosan megállapítható. Az utolsó években nyert statisztikai adatok szerint évenként több százra rug azoknak a veszedelmes egyéneknek a száma, akik sokszoros fegyház- és börtönbüntetés kiállása után ismételten súlyos büntettet követnek el. Minthogy ezek a bűntettesek a társadalmi rend legveszedelmesebb ellenségei, világszerte keresik velük szemben a társadalom hathatósabb védel-