Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A közveszélyes munkakerülőkről szóló törvény néhány szakaszához

240 mének eszközeit. A modern kriminológia művelői tudományos munkásságukban igazoltnak tartják és évtizedek óta sürgetik ily eszközök alkalmazását. Amint a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913 : XXI. törvénycikk javaslatának indokolásában rámutattam, számos amerikai és több európai állam ebben az irányban már figyelemreméltó gyakorlati kísérleteket is tett. A büntetőjogi reformmal foglalkozó nemzetközi kongresszusok — hogy csak a legutolsókat emlitsem az 1911. évi washingtoni nemzetközi börtönügyi kongresszus és a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesületnek (N. B. E ) az 1913. év folyamán Koppenhágában tartott nemzetközi kongresszusa — ezt a kérdést a leghatározottabban a büntetőpolitikai követelések előterébe állitották. A magyarországi reformtörekvések is a fiatalkorúak vonatkozó reform követelése mellett elsősorban a közveszélyes bűntettesek megfékezésére irányulnak. Hazánk több kiváló psychiatere és büntető jogásza a NBE. magyar csoportjából már évekkel ezelőtt sürgette a megfelelő törvényalkotást s meg is jelölte annak irányát. Hasonlóképen a reform mellett nyilatkozott az 1911. évi magyar jogászgyülés is, annak konzervatívabb többsége elvileg, radikálisabb kisebbsége pedig a részletekben is állást foglalva. Figyelembe véve a most érintett tudományos áramlatok megállapításait, a gyakorlati szükséget, a mind hangosabban jelentkező reformtörekvéseket és számos külföldi törvényhozás példáját : már a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913 : XXI. törvénycikk előkészítésével egyidőben intézkedtem az iránt, hogy a szokásos visszaeső bűntettesekről is törvényjavaslat dolgoztassék ki. Ez a munkálat „a megrögzött bűntettesekről szóló törvényjavaslat" címmel még az 1913. év első felében elkészült ; de közzététele előtt bevárni óhajtottam a koppenhágai nemzetközi kongresszus tanácskozásainak eredményét. A kongresszus lezajlott ; naplóját a N. B. E. közzétette j1 a legutóbbi bírálati anyag így az érdeklődő jogász közönség rendelkezésére áll ; a kongresszus tárgyalásai és határozatai minden irányban megerősítik a javaslat alapelveit; ezért a javaslatot most már nyilvánosság bírálata alá bocsátom. II. A javaslat a nemzetközi büntetőpolitikai törekvésekkel teljes összhangban áll. Legjobban kitűnik ez a körülmény, ha a javaslat rendelkezéseit az utolsó nemzetközi kongresszus határozataival egybevetjük. A koppenhágai kongresszus, amelyen többek között van Hamel, Liszt, Garofalo, Liepmann, Makarevicz, Nabokoff, Torp is részt vettek a következő határozatokat hozta : 1. A közveszélyes bűntettesek elleni küzdelemben a visszaesés alaki ismérvét s a szubjektív értékelést összekapcsoló oly rendszer a legészszerübb, amely a bűntettesnél arra van figyelemmel, hogy szokásos és a társadalmi rendre veszedelmes visszaeső-e? 2. A politikai bűntetteseket ki kell rekeszteni azoknak a büntette-