Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - Megjegyzések a BTK.-vi revízió III. 15. elvi jelentőségű kérdésére. [3.r.]

220 gosan följogosította a feleket) — arra lehetne következtetni, hogy csak az elnököt illeti ez a jog; de ugyanezen 388. §. II. bek. szerint: ,,all imputato possono essere rívolte in qualsiasi momento interrogazioní sa singoli fatti o circostanze", azaz általában bárki tehet kérdést a vádlotthoz és bármikor bizonyos tények és körülményeket illetően.* Megjegyzések a BTK.-ví revízió III. J5. elvi jelentőségű kérdésére. Irta: Dr. REISINGER FERENC, aradi ügyvéd. 3. Áttérek most már a gondatlanság meghatározására. — Az erről rendelkező törvényszakaszt ilyennek képzelem: „Gondatlanul cselekszik a tettes, ha a tényálladéki körülmények közül egynek vagy többnek megvalósulásáról nem tud, pedig köteles volna tudni; vagy elmaradásukat reméli, pedig nem szabadna remélnie; ellenben a többi körülmények megvalósítására törekszik, vagy róluk biztos tudomása van, vagy megvalósulásukba legalább is beletörődik." Ezzel és a fejezetnek élére szegzett alapvető tényálladéki definícióval ki van fejezve az is, hogy bár itt az összes tényálladéki körülményeknek a Lettes tudatában már nem kell megfordulniok, avagy pedig az egyiknek vagy másiknak elmaradásába vetett remény kizárja a szándékot, mégis legalább maga az illető izom-mozdulat, a tett, akarattal megy végbe. A tettel ugyan egyenértékű a tettes mulasztása is, ott, ahol tennie kellene. A modern codificatiók általános részében a sokáig a doctrinarismus vádjától való félelmében elejtett, bevezető tételeket újból képviseli néhány értelmező tétel, aminők az 1792. magyar javaslat praefatiójában is helyet foglaltak. Szükség esetén ezek közé lehetne iktatni ezt a tételt is: „Tettet mond a jelen törvény ott is, ahol, mert tenni kellene, elég ennek az elmulasztása is a cselekményhez." * Végül ugyané 1913. olasz BP. 409. §-a szerint: II publico ministero, i diíensori i giudici del tribunale e i giurati, durante il dibattimento possono per mezzo del presidente o del pretore, fare domande, öltre, che all'imputato, alla parte lesa, ai testimoni e ai periti. — Azaz az elnök, ül. egyesbiró utján kétségtelenül tehetnek kérdést a felek.