Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - Jegyzetek a holttest és a sír büntetőjogi védelmének kérdéséhez

211 Helyes-e az esetek e típusát büntetés alá vonni? E kérdést exact módon nem lehet megfelelni; megfelelése függ attól, menynyiben tartjuk kimélendőnek a szóban forgó kegyeleti érzést. Ez végre is tudományosan el nem dönthető érzésdolog. — De nem vélek tévedni annak állításában, hogy a társadalom collectiv felfogása a kérdéses cselekvéstipusban a halottak iránti kegyeletérzésnek tűrhetetlenül durva és éles megsértését látja; és annak büntető üldözése a mai társadalom általános meggyőződése szerint igazságos és kívánatos. E nézet helyességének egyébként objectiv simptómája, hogy a legtöbb mai büntető codex, mint önálló bűncselekménytípust, büntetés alá vonja az esetek kérdéses típusát; és p. o. nálunk, különös tényálladék hiányában, a joggyakorlat ez esetekhez úgyszólván keres reáillő tényálladékot, hogy azokat büntetés alá vonhassa. — Az irodalomban is uralkodó nézet, hogy a cselekvések kérdéses típusát, mint érzéssértőt, büntetni kell. (így különösen Berner Lehrbuch des Deutschen Strafrechts 17. kiadás 435. 1.; Binding Lehrbuch des gemeinen Deutschen Strafrechts. Bes. Teil I. 176— 177. 1.; Kohler Studíen aus dem Strafrecht Mannheim, 1890 : 165. 1. 204—206. 1. ; Oppenheim Díe Objekte des Verbrechens. Basel 1891 : 307. 1. ; Crusen Der strafrechtlíche Schutz des Rechtsguts der Pietát, Berlin 1890 : 3. és köv. 1. ; Garraud Traité theoríque et pratique du droít penal francais, Paris 1907 : V. 290—292. 1.; Ch. Heile Theorie du code Penal, Paris 1872IV. 481—482. 1.) Izoláltan áll egy német irónak, Glasemek a Liszt-féle Zeitschríft XXXIII. kötetében (825—846. 1. Die Religionsdelikte im Vorentwurfe) közölt cikkében fejtegetett az a radikális izü nézete, miszerint a halottgyalázásnak, sirfeltörésnek collectiv kegyeletérzést sértő volta valóságot nem tartalmazó fíctío (843. 1.) ; a kérdéses cselekvéstípus csak közegészségi szempontból lehet jelentős (845. 1.) E nézet a való élet tényeivel nyilvánvalóan ellenkezik ; ezért nem érdemel behatóbb fejtegetést. Az irodalomban tekintélyes oldalon az a nézet érvényesül, hogy a cselekmények kérdéses csoportja a vallásos érzést sérti ; poenalísálás esetén rendszerileg a vallás elleni delictumok egyik eseteként helyeződik el (Kohler, Berner idézett helyek) ; míg mások Crusen íd. m. kül. 6. 1., Blumensath Die Religion und der strafrechtliche Schutz 1898 : 28. 1.) azt a vallás elleni, a