Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 5. szám - Jegyzetek a holttest és a sír büntetőjogi védelmének kérdéséhez
210 esetre, mely 1888-ban keleti Németországban történt, utal Hans Gross (Handbuch für Untersuchungsrichter als System der Kriminalistik 1908 : I. 466. 1. 2. jegyzet). Ez esetek jellegzetessége: sirmegbolygatás és halottcsonkitás, melynek motívuma kisértethit vagy általában babonaság. 2. T. J. a kecskeméti rendőrségen panaszolta, hogy 1893. április 20. körül özv. K. L.-né az ő neje sirját jogtalanul felbontatta és oda férjét temettette. Ez alkalommal a sirt K. L.-né megbízásából felásó két napszámos T. J. nejének koporsóját ásóval felfeszitette; a holttesten lévő ékszereket ellopta, és ezenfelül a holttest nemző részéről szőrt tépett ki. — E tényállást a biróság valónak állapította meg; a szőrt a napszámosok egyike kihúzva, gyalázó szavakkal mutatta fel társa és még egy jelenlévő nő előtt. (Büntető Jog Tára XXXI.. 290. 1.) 3. Fayer (Büntetési rendszerünk reformja. Adalék a BTK. módosításához. II. Budapest 1891 : 74—75. 1.); közöl egy esetet, midőn „Budapesten a Rókus-kórház halottas kamrájában egy szolga egy öngyilkos leány hulláját megbecstelenitette . . ." A nekrophilia a nemi ösztön aberratioi közt nem szokatlan jelenség (Gruber A kóros nemi ösztön befolyása bűncselekmények elkövetésére, Budapest 1888., Wulffen Psychologie des Verbrechers I. 75. 1.) II. Az előrebocsátott casuística célja annak megvilágítása volt, hogy a sirmegrongálás, halottcsonkitás, halottmeggyalázás, mint reális életbéli jelenség, nem szokatlan. Látjuk e cselekmény motiválva babonás hit által; motiválva durva cinizmus által; majd pedig látjuk azt pervers sexualis ösztön kielégítése céljából elkövetve. Oly jelenség tehát, mellyel a társadalmi viszonyokat rendező jogászainak számolnia kell. Közös jellegzetessége az előadott eseteknek, hogy emberi hullával az erkölcsi érzést igen mélyen sértő módon való bánásmódot tartalmaznak. Ebbe merül ki a kérdéses esetek közös sociális jelentősége. Ellentétben állanak a halottak maradványai iránt az emberekben realiter létező kegyeleti érzésnek minimális követelésével; mélyen sértik a kegyeletnek ezt az általános érzését, és társadalmi értékelésünk szerint erkölcstelenek.