Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 2. szám - Perorvoslat az elnöki fejtegetés ellen

67 hogy ilyen harc volna körülötte, de az ize hasonlit hozzá, viszont azonban nem kételkedem abban, hogy itt is a törvény igazi értelme fog diadalmaskodni. A BP. 363. §-a szerint az elnök a kérdéseket aláirja és semmiség terhe alatt ismét felolvastatja, A kérdések felolvasását követi az elnöknek az esküdtekhez intézett fejtegetése. Az elnöki fejtegetés, ha téves, nagy sérelmével járhat a vádnak és a vádlottnak s épen azért a törvény mindkét félnek perorvoslati jogot biztosit, amelynek érvényesítését, különösen a vádló részéről — határozott feltételekhez köti, s a törvény elrendeli, hogy a felek kívánatára a fejtegetésnek a jogi kérdésekre vonatkozó része a jegyzőkönyvbe felveendő. A vádlott a BP. 427. §. 5. pontja értelmében semmiségi panasszal élhet az elnöki fejtegetés miatt, ha kétségtelen, hogy annak tartalma a vádlott érdekeit sértette. Hogy mikor áll be ez a sérelem, az itt bővebb fejtegetést nem igényel, valamint az sem, hogy ez a semmiségi panasz az ítéletkihirdetésekor érvényesíthető csupán, mert a vádlott csakis akkor tudhatja, hogy az elnöki téves jogi fejtegetésnek eredménye-e a marasztalóitélet vagy sem ? Ebben a tekintetben nincsen controversia. Eltérő felfogások s ellentétes curiai határozatok vannak azonban abban a kérdésben, hogy a vádlott milyen előfeltételek mellett használhat felülvizsgálható semmíségí panaszt a BP. 427. §. 5. p. alapján? Csak akkor-e, ha az elnöki fejtegetésnek jegyzőkönyvbe való felvételét kérte s az fel is vétetett, vagy akkor is, ha csak semmiségi panaszt jelentett be, de a jegyzőkönyvbe való felvételét a fejtegetésnek, expressis verbis nem kérte. Hát én a kérdést a közepén fogom meg s ebből kivánom kimutatni a szerény nézetemnek a megfelelő helyes álláspontot s a másik álláspontot elfoglaló curiai határozatok tarthatatlanságát. Az egyszer bizonyos, hogy az elnöki fejtegetés helyességét csak akkor lehet felülvizsgálni, ha annak tartalmát ismerjük, vagyis ha a főtárgyalási jegyzőkönyvben annak nyoma van. A felvétel ,,kivánat"-ra megtörténik. A kérdés már most az, hogy ez a bizonyos kivánat mi módon jut kifejezésre? A vádlott p. o. a bejelentett s a BP. 427. §. 5-ík pontjára fektetett semmiségi panaszát arra alapit ja, hogy az el-