Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Lehet-e sajtó kihágást törvényen kívül minősíteni

48 szemben semmiféle befolyást sem érvényesíthet s nem lehet gyám, gondnok, családi tanács tagja stb. (2. art. 2—3. bek.) A 3. art. a relatív megzünési okokat foglalja össze; ezek alapján is az első fokú bíróság dönt és pedig szintén az államügyész indítványára, mégis itt a megfosztás vonatkozhatik a szülői hatalomból eredő jogok egy részére, és illetőleg csak egy gyermekre, vagy azok közül néhányra; e megszűnési okok: í. ha a szülők bordélyházat tartanak, 2. ha gyermekük egészségét, lelki épségét vagy erkölcsiségét rossz bánásmódjuk, hatalmukkal való visszaélésük, kötelességeik súlyos mulasztása által veszélybe sodorják, 3. ha a BTK. vonatkozó art.-ai alapján családi jogaik gyakorlásától megfosztattak, 4. ha büntetti büntetésre ítéltettek — politikai bűntett kivételével — oly bűntett miatt, melyet gyermekükkel vagy lemenőjükkel részességben követtek el. A megfosztás oly gyámok ellen is kimondandó, kik gyámoltjuk személye ellen tettesí, társtettesí vagy bünrészesí minőségben elkövetett bűntett miatt büntetti büntetésre Ítéltettek. A 4. art. értelmében az államügyész megkeresésére a 3. art. alapján oly nőt is megfoszthat a szülői hatalomtól a bíróság, ki szülői hatalmától megfosztott férfiúhoz megy nőül. Ha a megfosztás kimondatott, ugy a bíróság elrendeli a családi tanács összehívását, mely a gyermek érdekében kijelöli azt a személyt, ki a szülőktől elvont jogokat gyakorolni hívatva lesz; ily személy hiányában a gyermek valamely köz- vagy magán jótékony egyesületre vagy nevelőintézetre bizható (5. art. í., 2. bek.) Az atya helyettesítésével első sorban az anya, ennek hiányában a család valamelyik tagja bízandó meg, feltéve, hogy e megbízás a gyermek érdekével nem áll ellentétben (5. art. 3. bek.) Az államügyész megkeresésére a gyermek érdekében a bíróság megváltoztathatja a családi tanács megbízását, mikor is a bíróság jelöli ki az alkalmas személyt vagy intézményt. Saját megbízását ís bármikor módosíthatja a bíróság akár az államügyész megkeresésére, akár azok kérelmére, kikre a gyermek rábízatott (5. art. 4—6. bek.) A családi tanács vagy bíróság által kijelölt egyén képviseli a gyermeket a polgári törvénykönyv megállapította keretek között összes magánjogi cselekményeiben; ha a közvetlen megbízott: egyesület vagy intézet, ugy ez jelöli ki tagjai közül az alkalmas személyt; e kijelölés a kír. ügyészséggel azonnal közlendő (5. art. 7. bek.). Ha a kijelölt személy nem az anya, ugy a gyermek összes jövedelme tartására és neveltetésére fordítandó.( 5. art. 8. bek.) A gyermeknek az atya vagy anya beleegyezésétől függő összes cselekményei ez esetekben ugy ítélendők meg, mintha az atya vagy anya hiányoznának (5. art. ut. bek.). Mihelyt a megfosztás kimondatott, illetve mihelyt valamely bűncselekmény miatt a tőrvény í. vagy 3. art.-ai alkalmazását maga után vonó eljárás indíttatott, sürgős esetekben a biró az államügyész indítványára a gyermek érdekében szükségesnek mutatkozó intézkedéseket azonnal megteheti (6. art.). A 7. art. lehetővé teszi, hogy a szülői hatalmuktól megfosztottak kérelmükre jogaik gyakorlatába egészben vagy részben visszahelyeztessenek. A kérelem, melynek tárgyában a megfosztást kimondó bíróság dönt, a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 10, illetve 5 év alatt