Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Lehet-e sajtó kihágást törvényen kívül minősíteni

49 adható be aszerint, amint a megszüntetés abszolút (J. art.) vagy relatív (3. art.) okok alapján mondatott ki. Szabályszerínt a bíróság csak a szülők lakó-, illetve tartózkodóhelye szerint illetékes békebíró írásbeli véleményének beérkezése után határoz, sőt sürgős szükség esetén kivéve az atya helyettesítése, vagy ennek jogaiba visszahelyezése előtt megidézi s kihallgatja az anyát is, hacsak nincs távol, vagy nincs szülői hatalmától megfosztva (art. 8, í—2. bek.) A 9. art. afelebbezésröl intézkedik, végül a ÍO. art. kimondja, hogy midőn a gyermek az anyától különböző harmadik személyre, egyesületre vagy intézetre bízatott, a bíróság a megbízottat a gyermek nevelésére és tartására fordítandó pénzsegélyben részesítheti ; e segély nagyságát a bíróság határozza meg s e rendelkezését bármikor módosíthatja. A vonatkozó költségek, melyeket az államkincstár előlegez, felében az államot, felében az illetékes községet terhelik. III. A második fejezet, melynek címe: a bíróság elé idézett gyermekekkel szemben alkalmazott intézkedések (Des mesures á prendre á l'égard des mineurs traduíts en justice) hét külön szakaszra osztja az idetartozó anyagot. Az í. §. A gyermekbíró (Le juge des enfants) cím alatt mindenekelőtt kijelenti, hogy a király minden elsőfokú bíróság kebelében külön bírót jelöl kí, aki az államügyész közreműködése mellett az alábbi szabályok szerint a fiatalkorúak ügyében eljárni hívatott. E bíró, kí a „juge des enfants" nevet viseli, 3 évre rendelendő kí; a kirendelés megújítható. A szükséghez képest a király több ily bírót ís kínevezhet; a kijelöltnek helyettesét az első fokú bíróság elnöke rendeli kí (íí. art.) A fiatalkorúak ügyeiben eljárni hivatott ügyészeket az államügyész, a vizsgálóbírókat az elsőfokú bíróság elnöke jelöli kí; a vizsgálóbíró mindazonáltal csak kivételes és sürgős esetekben jár el, mikor ís vizsgálat befejezése után az államügyész indítványához képest vagy megszüntető végzést hoz, vagy a gyermekbiró elé utalja az ügyet. (Folytatjuk.) Angyal Pál. KONGRESSZUSOK. Törvényszéki orvostan a magyar orvosok és természetvizsgálók veszprémi vándorgyűlésén. Irta: Dr. Kenyeres Balázs, egyetemi tanár. A törvényszéki orvostan terén a tudományos munkálkodás hazánkban a külföldéhez viszonyítva alig számottevő. Nyilvánvalóvá lesz ez, hogy ha a veszprémi vándorgyűlés munkásságát a münsteri vándorgyűlés munkásságával összehasonlítjuk. Sajnos egyesek legjobb igyekezetének dacára sem sikerült eddig az érdeklődést felkelteni s nem sikerült a vidéki gyakorlatban működő orvosokat a tovább fejlesztés munkájába számottevő mértékben belevonni. Ennek következménye, hogy általános érdekei orvosi szaklapjainkban a törvényszéki orvostan körét érintő közlések alig jelennek meg, s a dr. Mínnich Károly és dr. Schuschny Henrik által szerkesztett (a Budapesti Orvosi Újság mellékleteként évenként 4-szer megjelenő) Közegészségügy és Törvényszéki Orvostan című szakfolyóiratban ís csak akkor akadunk értékes közlésekre,